Emlékszem, hogy amikor adventista lettem, a családom, főleg az ateista nevelő apukám nagyon kiakadt.
Azt mondta nekem, hogy ha választok, már miért nem egy rendeset választok.
Mennyivel jobb volt, amikor a reformátusokhoz jártam! - mondta ő, de azt már elfelejtette,
hogy akkor is nagyon sokat dünnyögött és piszkált amiatt, hogy elmegyek a templomba.
Egy ateistának teljesen mindegy. :)
Nem tudta elfogadni, hogy máshogy kezdtem el gondolkodni, hogy más lett a fontos, és a sorrend.
Sokszor hallottam azt is, hogy
"Ez egy rendes család, mert templomba járnak minden vasárnap,
és jó emberek!" Szerintem azok is jó emberek, akik nem járnak templomba.
Az apukám is jó ember, csak nem hisz. De nem gondolom, hogy az én dolgom megítélni azt,
hogy ki a jó ember. Nem olyan régen megosztottam a Facebookon egy képet.
Ezt:
És ez a gondolat volt alatta:
"Az ember gyermeke nem születik sem rasszistának,
sem gyűlölködőnek. A nevelés teszi azzá."
Ezt egyébként még most is vallom, és hiszem.
Persze rögtön jött a hozzászólás, hogy a
rasszizmus tiltakozás a szipoly magatartású emberek ellen!
A semmire kellőknek nincs lét jogosultságuk! című mondatok...
Én persze ezzel nem értek egyet, és ennek szót is adtam.
Az
én gyerekeim nem ismerik a cigány vagy a néger fogalmát. Az oviban volt
cigány gyerek barátja.
Van viszont olyan fehér gyerek, akivel nem szeretném, ha barátkozna.
Nincs joga egy embernek eldönteni, és valakire
kimondani, hogy semmirekellő.
És sajnos, nem kell túl sokat agyalni, mert az emberek
többsége rasszista, és ezen nincs mit tagadni.
Ettől függetlenül azok az
embereket, akik károsak a társadalomra, ártanak nekik, és rossz,
helytelen dolgokat tesznek és cselekszenek, természetes, hogy meg kell
büntetni.
De nem a bőrszín alapján, hanem a cselekedeteik és tetteik
alapján!
Az van a Bibliában:
Aki azért tudna jót cselekedni,
és nem cselekszik, bűne az annak.
Jakab 4,17
Tényleg rengeteg jó szándékú ember van, aki tényleg nem vétkezik tudatosan, nem árt
a másiknak, nem tesz a másiknak keresztbe. Nem veszi el, ami a másé, nem bántja
a másikat, még az emberiségért is tesz, vagy az állatokért.
Én azt gondolom és abban hiszek, hogy mivel Isten ismeri a szíveket, tudja kinek mi van a szívében,
ez alapján fog dönteni.
De az is tény, hogy a változást nehéz elfogadni.
Ám ha tudom, hogy mi a helyes, és nem teszem meg, annak is rossz lehet a következménye.
Mint a múlt héten említett példa.
Ha tudom, hogy nem mehetek gyorsan, de már egyszer megúsztam, akkor sem mehetek gyorsan!
Mert ez a szabály!
Sok ember van, aki azért megy templomba, gyülekezetbe, mert változni akar. És a változás igen jó.
Az is tény, hogy a régi rossz szokásokat nehéz legyőzni.
Jézus nem mondta azt sohasem, hogy aki őt választja, könnyű dolga lesz.
Ja, mondta egyszer egy ismerősöm, akkor meg minek kövessem?
Így se könnyű, úgy se könnyű, akkor minek a törvények és szabályok?
Most azt csinálom, ami nekem jól esik!
És lehet ez is egy hozzáállás.
De Jézus ezt is mondta:
Pedig hiába tisztelnek engem,
ha oly tudományokat tanítanak,
amelyek embereknek parancsolatai.
(Máté 15,9)
Elképedek időnként, hogy a menekültválság kapcsán hogy nyilatkoznak keresztény ismerőseim nyilvánosan. Még a saját bátyám is... Nagyon szomorúvá tesz.
VálaszTörlésIgen, sajnos.
TörlésAz én családom egyik fele is így nyilatkozik.
Az én családom egyik fele is, akik egyébként (amikor nagyobb horderejű kérdésekről van szó, pl. hogy ki vezesse az országot, stb.) nem mennek el szavazni, de ilyenkor igen.
Én persze csak az általánosítást és a gyűlöletkeltést nem szeretem.
Jelenleg a fenti kép a következő felirattal kering a Facebook-on: " Ne félj Helga, te is maradhatsz Németországban, csak egy kicsit többet kell majd dolgoznod!"
VálaszTörlés