2017. július 26., szerda

Balatongyörök 1. nap

Így kezdődött a mi nyaralásunk. Esett. Villámlott. Zuhogott.
De mi eljöttünk a Balatonhoz, mert minden évben eljövünk. Az időjáráson nem tudunk változtatni, de azt használja ki az ember, ami van.
Az utazáshoz jó idő volt. Szerdán indultunk, és azt kell mondjam, hogy a Bakony gyönyörű.
Mondom én ezt alföldiként és a Vértes lábánál élőként, de tényleg. Ritkán járok a Bakonyban, de mindig elvarázsol. Most is azt gondolom, hogy a fényképek nem tudják visszaadni azt a látványt, amit a jó Isten a szemünkön keresztül ad, de azért jó megörökíteni, hogy bevésődjön a fejünkbe és a lelkünkbe.

Szerdán indultunk, és megpróbáltuk bevenni - menet közben Tihanyt. A gyerekeknek szerettük volna megmutatni, de képzeljétek csak, sehol nem tudtunk megállni. Nem tudtunk parkolni. Hihetetlen tömeg volt. Így bementünk, megmutattuk a gyerekeknek az Apátságot :(, és folytattuk az utunkat.

Évek óta Balatongyörökre járunk. Ebben a kis családi házban szoktunk megszállni. Nagyon szeretjük. Még mikor kettesben voltunk, a bánya szállodájába mentünk, de ma már olyan sokba kerül, hogy nem tudjuk kifizetni :(

Úgyhogy délután elmentünk a Csóka Fészekbe megebédelni. A gyerekek tojásos nokedli ettek, Férj túrós tésztát, én pedig spenótos tésztát. Dupla adagot. (Fényképet nem készítettem.) De még mindig meglep, mennyire nincsenek felkészülve a vegetáriánusokra az éttermek. A vegánokra meg végképp nem. :(
Elfoglaltuk a szállást, aztán jött az eső. Úgyhogy a délutáni program otthon tartott minket. Lógtunk kicsit, pihentünk, lazítottunk.
Néztük, ahogy elered, villámlik és szakad az eső.
Andrea Kánya fényképe.
A Balatonon ez is más látványt nyújt.
De mi szent elhatározással jöttünk ide:
NYARALNI FOGUNK, ha esik, ha fúj!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése