Az egyetlen dolog, amit szeretek, hogy ilyenkor sok helyre el tudok menni a gyerekeimmel, itthon vagyok velük (ami nem mindig egyszerű és problémamentes), és élvezni tudom a társaságukat.
Szeretem azt is, hogy ilyenkor kicsit tovább maradhatnak fent.
Alapvetően egy olyan anyuka vagyok, aki időben elküldi a gyerekeit aludni. Iskola időben 8-kor már ágyba mennek, hiszen korán kell kelniük. Mert reggel is nagyon figyelek arra, hogy időben keljenek, hogy időben odaérjünk. Tudjátok, szeretem a pontosságot, és szeretek mindenhová odaérni.
Az viszont tény, hogy az iskolaidőszakban stresszesebbek a napok lefekvés előtt. Nyáron lehet lazítani, többet és tovább aludni, nem kell az időt nézni, ilyesmi. És ez jó mindenkinek. Ilyenkor nyáron és is lazább vagyok, ami magam számára is meglepő, bár jobban szeretem a szabályokat és az időpontokat, mert akkor én magam sem esek szét.
Tudom azt is, hogy sok gyerekkel kell harcolni az alvás miatt. Katám is ilyen, mert ő sohasem álmos, tele van energiával, és mindig kiborul, amikor el kell menni aludni. Zsófi is ilyen volt. Küzdelmes, mert ilyenkor mindig eszükbe jut, hogy még éhesek, pisilni kell, éppen szomjan halnak, és persze 2 korty után már minden jobb...
Az alvás fontos a gyerekeknek, és én ezt vallom is. Én saját magamon is tapasztalom, hogy amikor keveset alszok (mint például mostanában), nem úgy bírom a terhelést. Nyáron én is többször megengedem magamnak, hogy tovább legyek fent, mert tovább aludhatok, vagy ilyesmi, és ez az én szervezetemnek sem jó.
Jobban szeretem a téli álmokat. :)
Szóval, és sokat küzdöttem ezzel, de azt hiszem néhány dolgot felfedeztem és átértékeltem az életemben, meg a gyerekeimnél is.
1. Nagyon odafigyelek arra, hogy ne feküdjenek későn. - Szerintem nagyon fontos ez. A gyerekek persze sosem akarnak lefeküdni, tele vannak energiával, mindig pörögnek, és emiatt sokszor kibuknak, kezelhetetlenek. Verekszenek például vagy kiabálnak egymással. Az enyémek olyankor, amikor fáradtak rendszeresen kiborulnak és abszolút nem viselkednek kedvesen egymással. És ez nagyon fárasztó. Nekik is, meg nekem is. Hosszú távon nem viselem el a hisztit. :( Próbálom a programokat is úgy szervezni, hogy 8-ig minden beleférjen, és aztán már csak irány aludni.
2. Esti édes dolgok. - Mivel én magam is édesszájú vagyok, hajlamos vagyok / voltam engedni az ilyesmiben. De azt mindannyian tudjuk, hogy a cukor igenis felpörgeti a gyerekeket. Engem is. Nyáron sokkal kevesebb édességet, vagy édes dolgot eszünk, mint télen. Ilyenkor a szervezet nem kívánja, hiszen sok a gyümölcs. Ugye ebben a kisfiam a kakukktojás, hiszen ő semmilyen gyümölcsöt nem eszik, és neki szoktam csokis sütiket készítek neki. És a lányoknál ez jól működik. Nimród jó alvó, ő kiskorában is jól és hamar elaludt, és ma sincs ez másképpen. De én például este már nem engedem, hogy teát vagy gyümölcslevet igyanak. Este csak vizet lehet.
3. Esti pihentető fürdő. - A fürdő jó dolog. Én nagyon szeretem. Engem alapból megnyugtat. Amikor fáradt vagyok, jól esik a finom habos fürdő, ami megnyugtatja a szervezetemet. A gyerekeim is szeretnek fürdeni. Ilyenkor nyáron duplán jót tesz nekik, hiszen eléggé koszosak lesznek a nyár adta lehetőségektől.
Mondjuk egy gyerekbuli után...
5. Sok kint, kevés bent. - Azt tapasztalom, hogy a gyerekek sokkal jobban alszanak, amikor többet vannak kint friss levegőn, vagy többet mozognak, mint amikor bent vannak. A tél ebből a szempontból rosszabb, mert hamar lemegy a nap, kevés a "kintléti" lehetőség. Ilyenkor persze jó sokat is vannak kint, hála a medencének, ami Jolly Joker befektetésnek bizonyult.
6. Hiszek a csendben. - Alapvetően úgy szokattam a gyerekeket még kicsinek is, hogy csendben aludjanak, de azért volt mindig egyfajta halk alapzaj, hogy szokják. Ám most is úgy alszanak, hogy sötét van és csend a szobájukban. Megmondom őszintén, hogy nem hiszek abban - már egészséges nevelésre gondolok, nem arra, amikor a szülők rémítgetik a gyerekeket (ismerek ilyet sajnos) -, hogy a gyerekek félnek a sötétben. Ezt csak a buta és bugyuta filmekből látják, amikor ottalvós bulikon ijesztgetős történeket mesélnek egymásnak, vagy hallják egymástól. De én tudatosítottam a gyerekeimben, hogy nem kell félniük, hiszen Isten mindenkinek erősebb és mindenkit legyőz. Nincsenek szörnyek, szellemek, akiktől félni kell és ilyesmi.
Azért is fektetem le őket korán, mert úgy gondolom, hogy ezt most kell megtanulniuk, hogy pihenjenek eleget.
És még most is van olyan, hogy a nagyok is, amikor Katát altatom el kell, hogy menjenek csendes pihenőre, főleg nyáron. Olvasniuk kell egy kicsit. Ha ő nem is alszik, de a szervezete kicsit megpihen.
7. Alvás előtti ivás- és pisiszünet. - Van olyan ismerősöm, aki már nem engedi inni a gyerekeit alvás előtt. Én szoktam. Ezzel nincs baj, hiszen a felnőtt is kimegy pisilni, ne várjuk már el a gyerektől, hogy őneki nem szabad.
8. Összebújás vagy együtt alvás. - Nos, ez tudom, hogy mindig nagy kérdéseket és vitákat gerjeszt. Én hiszek az együtt alvásban. Ha az a kívánságuk, hogy velünk szeretnének aludni, akkor átcipelik az ágyneműt, és ők, maguk között szervezik meg, hogy ki kivel alszik, mikor és milyen váltásban. Erről már írtam, hogy Nimród leginkább hozzám szokott bekéredzkedni, míg Zsófia leginkább Férjhez. Kata szereti a saját ágyát, kivéve amikor vendégek vannak nálunk, mert akkor velünk alszik. De délben például mindig összebújva alszunk egyet. De az is előfordul, hogy Nimróddal alszom, aztán hajnalban hirtelen megjelenik Kata.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése