"Szilvalé, Rongyő", avagy Mágnás Miska

Biztos mondtam már, és még fogom is, hogy nagy színház rajongó vagyok  Voltam is, és maradtam is. De sajnos néhány év kimaradt, mert  költöztem, jöttek a gyerekek, és évekig nem tudtam kire hagyni. 

Aztán úgy alakult, hogy hirtelen felnőttek, és mi Férjjel rendszeres programokra mehetünk. A ❤️ jegyében.

Szóval, a Kolléganőm, aki a "színházdílerem" (ahogy én hívom) májusban egyszerre 3 előadásra is szerzett nekünk jegyet. És nagyon boldog voltam, mert az utolsó egy operett volt. És én nagy rajongója vagyok ennek a műfajnak. Gyermekkorom óta.

A Mágnás Miskát néztük meg. Nagyon tetszett. Ezt a képet az anyósom készítette, mert őt is vittük. Vicces volt. Máshol ültünk. Férj az anyukájával, én meg a kolléganőmmel. De ez így jó volt 

Mielőtt elkezdődött az előadás, leültünk a büfében, ittunk egy kólát, hallgattunk egy kis zongoraszót, ami megalapozta a hangulatot, aztán megnéztük a darabot. (A Rejtő regények füstös, kocsmai hangulata jutott az eszembe, amikor a zongorista hátából valahogy kiállt egy kés. :), de persze ez nem ilyen volt, csak ez jutott eszembe.) Készítettem is egy képet a zongoristáról, hogy ő is meg legyen örökítve.

Tényleg jó volt. Mindenki tudott énekelni, és jó hangjuk is volt. És bár eddig is kedveltem, aki Miskát játszotta, mert sok darabban láttam, és mindenhol mindig a maximumot hozta, most kicsit "bele is szerettem".

Nem, nem úgy🙂, hanem csak amolyan rajongósan. Remek volt. Krisztik Csabának hívják, és nagyon jó színész. 

Ezek a fotók a színház Facebookos oldaláról vannak. :) Egyébként tényleg egy alacsony fickó, de amilyen alacsony, olyan tehetséges.

Fantasztikus!