P.G.Wodehouse: Betty és a herceg

Sok kedvenc íróm van. Wodehouse is ezek közé tartozik. Nagy rajongója vagyok. Tényleg. Még tinédzser koromban kezdtem tőle olvasni, és a "Forduljon Psmith-hez" lett a kedvencem. Azóta folyamatosan gyűjtöm a könyveit. Mostanában találok egy-egy újat, és megveszem, mert hiányos a gyűjteményem. Még kinéztem néhányat. :)

Wodehouse nagyon vicces. Amikor már nagyon fáradt vagyok, vagy valami olyasmit szeretnék, ami feldob, előveszek egy könyvet tőle, és rászánom az időt. És nagyokat nevetek. Nagyon bírom, ahogy fogalmaz, ahogy ír, és ahogy kifejezi a mondataival az adott kacifántos helyzetet. És szeretem, ahogy történnek, bonyolódnak, zajlanak a szerelmei szálak, és persze a végén mindig minden happy end. Nagyon ajánlom! 

Még akkor is, ha nem a legjobb írásai közé tartozik.

Tartalom:

Bettyt mostohaapja, Benjamin Scobell pénzmágnás Mervo szigetére rendeli, ahol kaszinót működtet. Mr. Scobell a cég körüli hírverés érdekében nemcsak trónra ültette a korábban elűzött uralkodó addig Angliában élő fiát, de újabb reklámfogásként házasságot is tervez neki, Bettyvel. Amikor a lány megtudja, hogy a pénzért házasulandó herceg az ő titkos szerelme, John Maude, az egyetlen férfi, akiről azt hitte, nem adja el magát, kétségbeesetten elmenekül a szigetről. A Mr. Scobell terveiről mit sem tudó, ám Bettybe azonnal beleszerető John utána indul. Vajon sikerül megtalálnia a lányt és kimagyaráznia magát? Mit kell tennie, hogy elnyerje Betty szerelmét? Wodehouse e korai regénye sem okoz majd csalódást az angol humor kedvelőinek, s végül - ahogy a mestertől megszokhattuk - minden jóra fordul.