Ez egy igen klasszikus regény. Erick Kastnert amúgy is kedvelem, mert szerintem érdekesen és viccesen ír. Még tavaly, az osztályommal színházi előadásban is megnéztük. Az alaptörténet ugyanaz maradt, de a feldolgozás érdekes volt.
A székesfehérvári Vörösmarty Színházban láttuk. De a budaörsi Latinovich Színház társulata adta elő.
Itt egy kis részlet belőle.
Itt meg egy kis beszélgetés a darabról.
"Közel hetven éve már, hogy először (1928-ban) vehették kézbe a német
olvasók az Emil és a detektívek című regényt. Azóta sok-sok kiadásban és
tucatnyi nyelven forgathatták gyermekek és felnőttek milliói. Talán nem
véletlen, hogy a gyermek Kästner vonzódott a detektívesdihez, de az
sem, hogy író lett belőle. A két mesterség ugyanis furcsamód sok rokon
vonást mutat. Mert mit is jelent a mostanság ritkábban használt idegen
szó? Annyit tesz, mint nyomozó, titkosrendőr. Ám ha az angol, detect ige
magyar jelentését vesszük, akkor ezt olvashatjuk: "felfed(ez), kiderít
kinyomoz, kipuhatol, leleplez" Az igealak jóval többet mond.
Ám aki detektívregényeket olvas, nyilván tudja, hogy a detektív mást is tesz: válogat a feltárt tények között, s csak a fontos, az összefüggésekre utaló, azokat feltáró ismereteket őrzi meg, majd illeszti össze őket a tények s gyakran képzelete segítségével, hogy kerek, kikezdhetetlen történet kerekedjen belőle. És mit tesz az író? Erich Kästner ezt is elárulja: "Bizonyára veletek is megesett már az ilyesmi. Feküdtem a padlón, gyűjtögettem az emlékeket, amelyek jobbról-balról, minden oldalról a fejembe gyűltek, ahogy az jóravaló emlékekhez illik. Végül is minden együtt volt, a Mese összeállt. Most már semmi egyéb dolgom nem volt, mint hogy leüljek és sorjában mindent leírjak. Ezt tettem. Ha nem tettem volna, most nem tartanátok a kezetekben ezt az Emilről szóló könyvet." (Simon László)
Tartalom:
A szereplők: egy sötétkék ünneplős iskolás fiú (nem szereti az ünneplő ruhát), egy Kalapocska nevű berlini lányka (ez a csúfneve), egy Berlinig közlekedő vonat fülkéje, egy szálloda a téren, valahol Berlinben, egy kis bankfiók. Az ismeretlen tényező: egy keménykalapos úr. Ha egymással kapcsolatba hozzuk a szereplőket a fent említett ismeretlen tényezővel: a megoldás Kästner egyik legismertebb gyermekregénye lesz, izgalmas krimi, melynek éltető eleme a humor, a kaland. Nyomozzunk együtt Emillel, és el ne felejtsünk közben nevetni.
Én még mindig inkább a könyvet részesítem előnyben.
Fantasztikus!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése