Általában nyugisnak kellene lennie a pihenésnek, ám magamat ismerve sohasem az. Ki az a butus, aki a Férje térdműtéte, a szülei költöztetése mellett még egy szobát is bevállal? Vagyis javítok: A lányok akarták, én mivel az én lányaim (erős elhatározásuk van valamiről, azt meg is valósítják), belementem. Most minden szanaszét van, teljes a káosz, és a betervezett műveletekkel sem úgy haladok.
🚗A napjaim azzal telnek, hogy fuvarozom a gyerekeket innen oda, és fordítva.
😏Nem szoktam panaszkodni, de most kicsit fáradnak érzem magam. Úgy érzem, hogy bentrekedtem egy mókuskerékben, amiből nem tudok kimászni. Fáradt vagyok, túlterhelt. Ráadásul 50 felett már az embernek itt-ott fáj, és nem érzi teljesen egészségesnek magát. Nincsenek komoly gondjaim, csak úgy általánosságban mondom.
Persze tudom, hogy ez meg fog változni, és minden megoldódik, de akkor is.
Emellett még izgulnom kell az iskola miatt is, hogy a Tankerület vajon engedélyezni fogja-e, hogy maradjak a jelenlegi helyemen, mert minden évben változik. Szeretek tanítani, szeretem a munkámat, - ha nem így lenne, már nem itt lennék -, de tény és való, hogy alul vagyok értékelve.
☂⛆ Az eső tegnap is esett, és a szél is fújt.
💙Zsófi lealapozta a falat és elkezdte festeni a plafont.
Találtam egy aranyos kapibara rajzot. Az elsősök (akik már másodikosok) mániásak. Nagyon szeretik ezt az állatot, ami véleményem szerint eléggé túlértékelt. De mondtam a kollégámnak, hogy jövőre megtanulhatják lerajzolni. :)
🍜 Főzés közben belefogtam A Fehér Lótusz 2. évadába. Hát... Érdekes egy sorozat, az tény.
🍉 Volt dinnye.
📖Este folytattam a könyvet. Elég vegyesek az érzéseim. Majd ha a végére értem, mindenképpen írok róla.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése