Ezt a könyvet ajándékba kaptam az egyik kolléganőmtől. Mert tudja, hogy szeretem a krimiket. És bár nem ez jött a sorban, de előre vettem.
Janice Hallett nem könnyíti meg a mindannyiunkban rejtőző Sherlock
dolgát. A színjáték című regény nagyon sok szempontból újdonság. A
legnagyobb vonzereje számomra az, hogy visszahozza a békebeli krimik
agymunkára apelláló stílusát. Másrészt, ez egy modern levélregény. A
történet e-mailek és üzenetváltások végtelen sorozata.
Érdekes
felépítésű regény, csak üzenetekből, e-mailekből meg jegyzőkönyvekből
áll az egész, mégis letehetetlenül szórakoztató. Bár én a közepén
rájöttem a legnagyobb csavarra, ettől függetlenül nem tudtam teljesen
összerakni a sztorit, és még a vége is hozott meglepetéseket.
Itt-ott elvesztettem a fonalat, nem mindig voltam képbe, hogy kiről van szó benne, de alapvetően nem volt rossz. Tényleg nem tudhatja az ember, hogy kinek mi jár a fejében, ki milyen élethelyzetben van, és kinek mi van a lelkében.
Érdekes volt.
Történet:
Egy gyilkosság. Tizenöt gyanúsított. Ki tudod bogozni, mi történt?
SUNDAY TIMES: AZ ÉV KRIMIJE
Lower
Lockwoodban, ebben az álmos angliai városkában az amatőr színjátszó
csoport nagyban próbál. A rendező, Martin Hayward, és a darab
főszereplője, Helen – civilben férj és feleség – borzasztó hírt kapnak:
unokájuknál ritka fajtájú rákbetegséget diagnosztizálnak, amelynek
gyógyítása irdatlan költségekkel jár. A társulat tagjai ezért gyűjtést
szerveznek.
Azonban nincs mindenki meggyőződve arról, hogy ez a
kezelés hatékony, mint ahogy arról sem, hogy a gyűjtés valóban nemes
céllal zajlik. A közösségben nő a feszültség, amely a ruhapróbán
tetőzik. Másnap találnak egy holttestet, és valakit letartóztatnak. A
tárgyalást megelőzően két fiatal ügyvéd tekinti át az anyagot –
e-maileket, üzeneteket, leveleket – és egyre erősödik a gyanú, hogy a
gyilkos itt van köztük. A bizonyíték az iratokban található – várja,
hogy valaki rábukkanjon.
Idézetek:
* Az embernek fogalma sincs, min mennek keresztül mások.
* […] van, amit ha az ember egyszer megtud, már nem verhet ki a fejéből.* Jobb dolog reménykedve utazni, mint megérkezni.
* Számára elképzelhetetlen, hogy a rosszabb napok miatt a jobb pillanatokat se élvezze ki igazán, és ebből mindnyájan példát meríthetünk.
* De az emberi természet már csak olyan, hogy próbál még a legrettenetesebb katasztrófában is morzsányi pozitívumot találni.
* Vizuális világban élünk, a képek sokkal hamarabb célt érnek, mint a szavak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése