Egyrészt rajongok Eddie Cibrian arcának a gödröcskéiért, másrészt utálom, ha valamit úgy fejeznek be, hogy nincs vége.
Cuki, könnyed, vicces nyomozós sorozatnak indult, én kedvelem az ilyesmit, amikor vasalok, vagy mint pl. most, amikor szkennelek megállás nélkül. Még az sem zavart, ha egy-egy rész ismerősnek tűnt, mármint kicsit olyan érzésem volt, mintha a Mentalistát és a Casltet összekeverték volna, de akkor is... Tudjátok, a gödröcskék miatt...
Persze, értem én, hogy nem hozta az elvárt szintet, de utálom, amikor valami befejezetlen. Volt még egy másik sorozat, ami szintén ilyen volt, de most nem jut a címe az eszembe... Biztos majd később.
Mindegy... Még ha nem is volt túl jó, hanem igazán sablonos és kiszámítható, akkor is jó lett volna, ha van valami befejezése...
A könnyed nyomozós sorozat egy korábban sikeres krimisorozat főszereplőjéről szól, aki az elvonóról kikerülve egy kemény magánnyomozó mellé szegődik, hogy visszatéréséhez szerezzen ismeretanyagot. És ebben a szerepben kifejezetten hasznosnak bizonyult színészi és 200 résznyi nyomozói tapasztalatának köszönhetően.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése