Takarításmániás - na, az nem vagyok!

Amióta az eszemet tudom, és persze külön lakásban éltem, vagy házasságban, takarítok, pakolok, rendezkedek. Amíg egyedül éltem, ez persze más volt, mert csak én rakodtam szét a dolgaimat, és ha már nem volt rá szükségem, akkor vissza is raktam. Nem volt mindig tökéletes rend (abban én nem igazán hiszek). Szeretem, ha a ház van értem, és nem én a házért. 

Tudom, hogy ma az a divat, hogy mindenki serénykedik, rendben tartja a házát, nagy divat lett népszerű blogíróktól olvasni, hogy hogyan kell rendben tartani a házat és hogyan lehet változtatni rajta. 

Én is csináltam a FlyLadyt és Zónáztam, és igen jó volt. Addig, amíg meg nem születtek a gyerekeim, és azóta közelharcot vívok, immáron 8 éve a rendért és a tisztaságért, hogy minden a helyére kerüljön.

Nagyon sokáig lelkiismeret-furdalásom volt, hogy nálam nincsenek olyan szépen a dolgok, ahogy kellene, vagy ahogy a nagy könyvben meg van írva. Azt gondoltam, hogy rossz anya és feleség vagyok, mert egy rendes asszony mindig rendben tartja a házat, és egyébként sincs egy porszem sem sehol. Nos, ha ez a mérce, akkor én sajnos nem vagyok jó feleség.

Még jó, hogy nem ez a mérce! - de ezt csak halkan mondom, mert még a takarítás-mániások megijednek, és eljönnek tanácsokat adni!

 

Ne értsétek félre! Szeretem a rendet, de rájöttem, hogy fontosabb az, ha a gyerekeimmel vagyok. 

Nálam már ott gond van, amikor az első nap az a feladat, hogy fényesítsd ki a mosogatódat! 

Hiába mosogatok fel, pakolom el a dolgokat, mindig úgy alakul, hogy estére, mire mennek lefeküdni a gyerekek, megint tele van, mert vacsorakor beleraknak mindent...

Valahol itt az első feladatnál elakadok már. 

Mivel nincs előszobám (ahogy azt már olyan sokszor mondtam), lassan gyűjtést is szervezhetnék arra, hogy előszobám legyen..., mindent a konyhában oldunk meg, ezért elég nehézkes az élet, és mindig itt van nálunk a legnagyobb kupi, de persze annak is hadat fogok üzenni.

Most viszont néhány, számomra is fontos dolgot osztanék meg, amire rájöttem, és aminek nagyon örülök!

1. Tegyél mindent a helyére! - Nálunk ez nem megy. Nem értem, hogy miért nem. Soha senki nem képes arra, hogy a földre leeső törölközőt felakassza, vagy elvigye az üres ropis zacskót a kukába. Erre nagyon mérges vagyok. Persze nem mondom, hogy én ebben tökéletes lennék, mert ha nem is ebben, de másban elkövetem ezt. De nagyon figyelek arra, hogy ez működjön!
2. Tiszta házban könnyebb takarítani, mint egy rendetlenben! - Ez is egy nagy bölcsesség, és tapasztalom, hogy mennyire így van. Ha rend van, jobban működnek a dolgok. Én szeretem, ha rend van, de most nem próbálok meg érveket és ellenérveket felhozni a gyerekekkel kapcsolatban. Akinek van, tudja. Bár ismerek olyan gyereket, aki szegény nem kint szaladgál koszosan az udvaron, a gyereket még életében nem láttam koszosnak, pedig már elég nagy lány. Nem láttam, hogy koszos kézzel nyúlt volna valami étel után (nem mondom, hogy ez normális, csak egy kis baci kell, nem?) És a gyerek mostanában mos. 8 éves. Az anyukája rendmániás és irányításmániás, így nem tudja jól érezni magát sehol. Náluk mindig rend van, ez tény. Nálunk pedig olyan az élet, mint amikor hurrikán vagy tájfun van. De azért próbálok arra figyelni, hogy rend és tisztaság legyen.
3. Legyen mindig terved! - Nos, nálam nincs ilyen. Hiába írok egy listát, hogy mikor mit kellene megcsinálni, alakul úgy, hogy vagy túlvállalom magam valami másban, vagy bejön egy program, esetleg a gyerekekkel elmegyünk valahová. Így - bár van listám -, nem listázok. Pl. mára is összeírtam 10 elvégzendő feladatot, de mégsem azt kellett megcsinálnom. Nem is tudtam volna, hiszen Férj éjszakás, így délelőtt alszik, amikor lehetne pakolni, porszívózni, zajoskodni és hangoskodni. Nem tudtam megcsinálni a hétre eltervezett dolgaimat, de éppen ezért rugalmasnak kell lenni a listákkal. Ma például 1 dolgot csináltam meg, de azt alaposan. (Kitakarítottam a hűtőt! :) ) Szerintem lehet rugalmasnak lenni, bár lehet, hogy ezt nem takarító- és rendmániásoknak kellene mondanom. Ha valaki, aki ilyen olvas engem, bocsánat! :)
4. Ne várj az utolsó pillanatig a házimunkával. Csináld meg minél hamarabb! - Nos, ez egy nagyon fontos gondolat. Úgyhogy én most szeretettel elbúcsúzom, mert van még egy kis mosogatnivalóm. 

Nem szeretek, de ígéretet kaptam Férjtől, hogy hamarosan kapok egy mosogatógépet. Már nagyon várom!!!