Kihívás # 1.

KEZDJÜK ÚJRA! régi - új.
Ezt a bejegyzést már megírtam régebben, fel is tettem, de most újra aktuálissá vált számomra.
Ez egy régi bejegyzésem volt, de a feladat ugyanaz.
Ez az előző noteszemből van, de azóta már másikat használok. :)
Túl sok mindent kell fejben tartanom, és váltottam arra, hogy minden egy helyen legyen... :)

Én eddig csak 3-at írtam le, mert kicsi volt a noteszem, és csak ennyi fért bele. Hogy csak ilyen kicsit vettem, már megbántam, de majd legközelebb figyelek erre :) Az igazság az, hogy a nyár nekem nagyon kimaradt, de MOST szeptembertől újra működik.

Alapvetően egy pozitív ember vagyok. Legalábbis én ezt gondolom magamról. De lehet, hogy nincs így, néha azért sikerül kijönnie belőlem a negatív természetemnek, aminek annyira nem örülök Nem vagyok kötekedő és lázadozó típus, de azért néha nekem is sikerül kikelnem magamból. Ám ezt sem úgy teszem, hogy dühöngök, csapkodok, vagy ilyesmi... hanem kibeszélem magamból. Nem befelé fordulok, hanem elmondom. Igen, elsősorban Istennek, mert ő az én "Lelkigondozóm". Ő az egyetlen, akinek úgy igazán el tudom mondani, őszintén, hogy mi zavar, mi a bajom, és nála nem kell diplomatikusan fogalmaznom, ha értitek mire gondolok. (Nem a csúnya beszédre, mert nem beszélek így. Nem is vagyok híve és nem is értek vele egyet.)

De olyan jó érzés, amikor az emberben feszültség van, és elmondhatja, kiadhatja magából.

Néha viszont fáradt, túlterhelt és elégedetlen az ember.

Próbálok küzdeni ezzel, mert nem akarok "magyar mentalitást" képviselni. Szeretem az életemet, és tényleg a boldog és elégedett emberek táborába tartozom. Hiszem, és AKAROM hinni, hogy ez így van.

Vagyis ÍGY VAN!

De elhatároztam, hogy odafigyelek az apró dolgokra is az életemben. Többször tettem már ezt, éppen azért, hogy ne feledkezzek el arról, hogy az ÉLET, amit sokszor szidunk, bántunk, aminek sokszor dünnyögünk és amivel elégedetlenek vagyunk, hoz apró és jó dolgokat is. És én azt vallom, hogy nem kell nagy dolgoknak történnie ahhoz, hogy BOLDOG legyek.

Nem is lehetne jobb témával kezdeni a Boldogság kihívást, amiben remélem többen is részt vesztek!

Jó móka lesz!

JEGYEZZ LE, HOGY MI MINDENÉRT VAGY HÁLÁS! 

Én vettem egy naptárt, és most szeptembertől abba írok, jegyzek le mindent.
Mert ez mindig kéznél van, és hordom is magammal. Ebbe könnyen bele tudom írni, hogy mikor mi fog történni. Az időbeosztást, a feladataimat, ilyesmit. Nem színezek, nem írok más színnel, de mindig tudom, hogy hol tartok. 

Vannak, akik az ilyesmit profira fejlesztették: Via, Timi, és még mások, de nekem nincs rá időm. Pedig biztos jó dolog és még jobb öltet, de sok idő, és arra, hogy szépen írjak, színezzek és dekoráljak már 100 %, hogy nem jut időm.