Nekem is elkezdődött!

Ezen a héten immáron nekem is elkezdődött az iskola.
Megkezdődtek a hittan órák is, amelyeket vártam, és izgatott voltam, de az is tény, hogy ebben az évben nagyon rosszul sikerült az órarendem. Persze azt is tudom, hogy nem hozzám mérik és nézik a dolgokat, hiszen nekem kevés gyerekem van, hanem a nagyobb egyházak kérésének tettek eleget.
Igazából annyira nem vészes, de lehetett volna jobb is.

Izgatott voltam és vagyok több okból is.
Egyrészt, mert immáron nemcsak Zsófiát tanítom ebből a könyvből,

hanem Nimródot is, aki nagyon várta már. Persze őt egy másik könyvből.

Mivel ő nem szeret színezni, és nem szeret annyira alkotni, mint Zsófia neki külön feladatokkal,  rejtvényekkel, útkeresőkkel kell készülnöm. Szereti a feladatokat. :)

Aztán a másik iskolában is elkezdődött, egy másik napon. Egyel kevesebb gyerekem van, ami miatt szomorú vagyok, mert nagyon bírtam azt a fiút, aki visszaköltözött Amerikába. Nagyon kedveltem Jacobot, de közben pedig tudtam, hogy jobb így neki. De azért hiányzik. Őt legalább érdekelte is a Biblia. :)
De a többi gyermekkel is elkezdtem.

Tavaly megírtam az új ötödikes könyvet, de idén még nem volt lehetőség kiadni, így a régi könyvet használjuk majd. Kicsit nehézkes a témája miatt (Zsoltárok és Példabeszédek), de ettől függetlenül remek történetek példázzák és mutatnak rá egy-egy zsoltár csodájára.

Az egyik új hittan könyv a 4. osztályosoké, amit Mézes Judit barátnőm írt, tudjátok, ő, akivel mindig közösen írtuk a gyermektanulmányainkat. Ez az egyik legjobb hittan könyv, amit használtam sok-sok év alatt. Persze, ez Orsinak is köszönhető, aki mindig velünk dolgozott, mint grafikus.

És van 3 nyolcadik osztály lányom, akik, ha őszinte akarok lenni, nem könnyű esetek. Legalábbis az egyik biztosan nem az, de nagyon bírom őket. Tavaly is nagyon jó beszélgetéseink voltak, remélem, hogy idén is lesznek. De szegényekhez a 8. órában megyek. Szerintetek ez normális????

És van egy család, aki Fehérváron lakik, és ők kérték, hogy járjak be a gyermekhez. Jól ismerem a családot. Akkor született, amikor én ide kerültem, és akkor mi még a fehérvári gyülekezetbe jártunk. Az összes gyereket tanítottam gyerekfoglalkozáson és ifjúsági tanításon. Úgyhogy mindig öröm az ilyen gyerekekhez menni. Jó olyanoknak is tanítani, akik nem ismerik a történeteket, mert általad ismerhetik meg Isten csodálatos világát, de jó olyan gyerekekkel is beszélni, akik ebben nőttek fel, mert kicsit máshogy látnak dolgokat, lehet mélyebb dolgokba is belemenni. És ez nekem is kihívás.

Úgyhogy elkezdődött, és én nagyon szeretem.  Lelkes vagyok, és örömmel megyek hozzájuk.
Természetesen igyekszem majd jelentkezni ötletekkel, témákkal, feladatokkal.
Kézműveskedni is fogunk, Zsófival biztosan, ha lesz hozzá kép, felteszem.
Addig is szép napot nektek!