Gyereknap van. Azaz tegnap volt, de mivel hosszú hétvége, ezért duplán örülünk. Hát persze, hogy a mai nap a gyerekekről szól. Bár, ha őszinte akarok lenni, erre a napra is úgy gondolok, mint az anyák napjára, a nőnapra, vagy bármilyen 1 napos ünnepre. Hogy nemcsak ekkor nő a nő és anya az anya, meg gyerek a gyerek.
Nálunk (ahogy sok minden másból) nincs rendszer. Nem kapnak külön ajándékot pl. Születés-és névnapra igen, bár mostanában ezt is eléggé leredukáltuk, leginkább anyagi megfontolásból, és ezt a gyerekek meg is értették. Nem is igazán követelőzőek. Azért persze igyekszünk őket meglepni apróságokkal. Leginkább élményekkel. Most is kirándulást terveztünk, de a napok óta szakadó eső meggátolt minket ebben, így maradtunk a jól bevált módszernél. A család kedvenc ételét főztem (milánói) és mellé sok-sok palacsintát. Mert ez mindig bejön. :)
A kertbe se tudunk kimenni, pedig vár még ránk egy jó adag paradicsom palánta, meg karalábé, meg a tökfélék, amiket nagyon-nagyon szeretek. Rajongok a cukkiniért, a patisszonért, a tökért. Jó kis ételeket lehet belőle készíteni. :)
De ha az embernek nincs gyereke, csak - ami szintén nagyon fontos - van házastársa, szerelme, vagy csak valaki, akivel jól érzi magát, már az is nagyon jó dolog. Kettesben palacsintázni pedig nagyon romantikus. És tudjátok, a romantika nekem a kedvencem. :) Tényleg nagyon szeretem a romantikus dolgokat, javíthatatlan vagyok benne. És mindent megteszek azért, hogy olyan házasságban éljek, amit átitat a romantika. Nekem ez fontos.
Tudom, hogy sokan vágynak a romantikára, elsősorban nők, de ismerek olyan férfit, férjet, aki a házasságban romantikusabb, mint a feleség (vicces egy pár, az biztos!). Mindenesetre nem kell várni semmilyen okot, egyszerűen csak csinálni jó sok palacsintát, leülni egymással szemben, és nagyot beszélgetni. Csak úgy.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése