Nemcsak filmekről, hanem könyvekről is szeretnék írni. Most, hogy itthon voltam, egy kicsit több időm jutott erre is, meg arra is. Persze egy könyv tovább tart, mint egy film, de azért odafigyelek arra, hogy mindig olvassak. Az utóbbi időben sokszor belefutottam olyan könyvekbe, amik nem annyira tetszettek, vagy letettem, aztán újra elővettem, majd újra letettem... Szóval, ezekről is fogok írni. :)
Az a helyzet, hogy ezt a könyvet egyszer már olvastam, és akkor tetszett nekem. De nem annyira emlékeztem rá, így most - gondoltam -, újra elolvasom. És már nem voltam olyan lelkes. Nehezen megy.
Már az első fejezetnél kiakadtam. Sohasem bírtam a depis, szétcsúszott szereplőket, akik az alkoholban találnak menedéket, és ezzel a főszereplő még dicsekedett is, ami nekem amúgy is zavaró. Igazából már az elején unalmas volt, de gondoltam, adok egy esélyt neki. Aztán jött második fejezet, majd a harmadik, negyedi, ötödik… és bár emlékszem, hogy amikor először olvastam, akkor magával ragadott a történet, de most valahogy nem sikerült.
Szerintem az ilyen típusú könyveket nem szabad többször elolvasni.
Ettől függetlenül érdekelt, hogy mi történt Blythe és Chris múltjában.
A Shepherd tesók közül elsőként Sabint sikerült megszeretnem (és ő is maradt a kedvencem, a könyv folytatása róla is szól), és a végére is ő maradt a favoritom. Imádtam a humorát, és hogy mindig olyan túlbuzgó.
Na, mindegy. Nekem Jessica Park: Szeretni bolondulásig könyve jobban tetszett. Ebben elég sok volt a trágár kifejezés, ami a történet szempontjából eléggé indokolatlan. Nem vitte előre a történetet, és nem adott hozzá kellő humort sem.
Én nagyon szeretem a romantikus könyveket, de ez nekem túl csöpögősre sikeredett.
Egy elment kategória. A cicához is azért tettem, hogy valami feldobja a képet. 😸
Tartalom:
Szülei halála után Blythe McGuire-t mélybe húzza a gyász, alig bír a felszínen maradni, miközben a Matthews Egyetemen utolsó évén igyekszik átvergődni. Aztán egy véletlen találkozás belerántja a lányt valamibe, amire egyáltalán nem számított: tagadhatatlan vonzalmat érez a sötét hajú végzős, Chris Shepherd iránt, akinek múltja talán még sajátjánál is bonyolultabb. Ahogy a kapcsolatuk elmélyül, Chris magához téríti a lányt a bódulatból, ami azóta fojtogatja, hogy egy tűzeset megfosztotta a fél családjától. Blythe gyógyulni kezd, lassan meg is szereti a fiút, aki segít neki új utakat találni a gyönyörhöz és önmaga felfedezéséhez. Ám miután Blythe nyugodtabb vizekre evez, rádöbben, hogy Christ még mindig nyomasztja családjának fájdalmas múltja. A sötét örvények a mélybe húzzák a fiút, és talán Blythe az egyetlen, aki megóvhatja őt a vízbe fúlástól.
Fantasztikus! (Bár nem a kedvencem.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése