Még az őszi szünet előtt elhatároztam, hogy nem fogok mást csinálni ezalatt a pár nap alatt, csak pihenni. Írni, olvasni és pihenni.
Nos, ez nem jött össze. Szokás szerint. :) Őszi nagytakarításba fogtam, mert közben meg arra gondoltam, hogy most van rá időm, és hát 10 nap is nagy idő! Úgyhogy minden más elmaradt.
Amikor bementem a festőkörre, természetesen útba ejtettem a könyvesboltot is. Mert ezt már csak így szoktam. És vettem is két könyvet, mindkettő a Bridgerton-sorozat egy-egy része. Félretettem, hogy hamarosan elolvasom. Sok ilyen könyvem van, ami így vár rám.
Már írtam a Bridgertonnal kapcsolatban bejegyzést, vagy legalábbis említést tettem róla kicsit. Sokan lelkesednek ezért a sorozatért, mert romantikus, kosztümös és szerelmes. Én is szeretem, bár továbbra is nálam Jane Austen a nagy kedvenc. De szeretem a szerelmes könyveket, könnyedek és kikapcsolóak. Egyszer valaki azt mondta nekem, hogy aki szerelmes regényt olvas, azért teszi, mert otthon nincs benne része. Ezt most írom le, hogy ez hülyeség! A szerelem az szerelem. Mindegy, hogy az életben vagy a könyvekben. Ráadásul az élet is olyan szerelmi történeteket produkál, hogy lehetne ám belőle regény írni!
Nos, már 4 része megvolt, így megvettem az 5. és 6. részt. Tegnap délután 7 körül, amikor a család gyermek tagjaj elkezdték a fürdést, és amikor én már túl fáradt voltam tovább pakolni, rakodni, elővettem az 5. részt, amelyik Eloise Bridgerton történetét mutatja be. Hajnal 1-ig egyfolytában olvastam. :)
Már az első perctől kezdve ő volt a kedvenc karakterem. A túl tökéletes Bridgerton családban ő a cserfes, a mindennel és mindenkivel szembeszálló, őszinte, szókimondó ember. És humorérzéke is van, ami nekem fontos. És bár erősen azt érezte az ember (a filmben), hogy örökké egyedül marad, máshogy alakult.
Olyan igazi, Eloise-szerű volt az ő szerelmi története. Semmi sem úgy történt, ahogy az "illik", a társadalmi elvárásoknak megfelelően. A maga feje után ment, és én ezt szeretem ebben a karakterben.
Amikor elkezdtem olvasni, nem igazán tudtam hova tenni Sir Phillipet, de hát Julia Quinnél minden mindennel összefügg, és tudtam, hogy mégis... Elfelejtettem, hogy ki kicsoda is benne, mert már régen olvastam és láttam. De aztán beugrott. Az első évadban is szerepelt, ő volt az a tisztességes fiatalember, aki elvette a bátyja szerelmét, mikor ő meghalt a háborúban, mert így érezte helyesnek. Már akkor kiderült, hogy milyen becsületes ember is ő!
És a másik kedvencem a regényből, hogy leveleztek. Egy szerelem, ami levelezéssel kezdődik...
A miénk is így kezdődött, azért nagyon romantikus számomra. 💓
Szóval, szeretettel ajánlom. És hamarosan olvasom a folytatást.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése