Hálás vagyok #32.

• Együtt itthon. Még mindig betegek vagyunk, most már én is, Zsófia sem volt szerdától iskolában, felment a láza magasra, és most szombatra Kata is belázasodott.Úgyhogy most ennek a jegyében zajlanak a napjaink.
• Jó volt összebújni a gyerekeimmel, még akkor is, ha átadható a vírus. De amikor betegek kit érdekel?
• Bunkerépítés folyt minden mennyiségben itthon.

• Gyaloglás megint :) Kedvencem még most is :) :)
• Zsófia 15 perc alatt megcsinálta a sok háziját. Aminek máskor egy órát nyávog. Teljesen büszke voltam rá! :)
• Nimród vigyázott Katára, amíg aludt. Nagyon büszke voltam rá.
• Séta a gyerekekkel. Katával hazafelé jól elfáradtunk, jót is aludt. És nem én mentem értük, mert Férj itthon volt :)
• Orvosnál voltunk Zsófival. Már jól voltak, és kellett készítenem egy: "Anya, igaz milyen egyformák vagyunk?" - képet! Nem olyan jól sikerült a kép, mert mozgásban voltak, (mint általában), de azért cukik voltak.

 

• Kata jól eszik. Ő az egyetlen olyan gyerekem, aki ténylegesen nem válogat. Zsófi sem annyira, de Nimród... Róla inkább nem nyilatkozom. Talán egyszer... :( 
• Apa esténként mesét olvas a gyerekeknek.
• Jó volt, amikor mindenki elment aludni, és csend volt a házban, akkor megkerestem néhány régi blogot, amit egykor szívesen olvastam. Zsuzsa az egyik ilyen, akinek mindig szerettem a gondolatait. Most is szeretem, de kár, hogy csak a Facebookon :)
• A héten nem kellett korán kelni, mert Zsófia nem ment iskolába, Nimródot meg ráértem elvinni.
• Zsófia hősként vigyázott Katára. És nagyon élvezte. 
• Fodrásznál jártunk a csajokkal.
• Férjjel meg szülőin voltunk. Mindig ketten megyünk, ha tehetjük. Mert ez így alakult ki. 
• Találtam egy új sorozatot (nem mintha a többit megnéztem volna), amibe csak a főszerelője miatt néztem bele (Damien Lewis),de még nem tudom, hogy tetszik-e. Érdekes, krimis meg izgalmas... Meglátjuk.
• Vörös eget nézni és szaladó felhőket.
• Eljött hozzánk Zsófia egyik kis barátnője.
• Meg az én egyik felnőtt barátnőm.
• Mogyoró, amire már nagyon régen vártam :) - nagyon szeretem.
• Gyermekkorom egykori kedvenc édessége. Ma ritkán jutok ehhez. Egyrészt nem szoktam venni ilyeneket, immáron tudatosan, másrészt meg nem is jut eszembe. De most arra gondoltam, hogy megmutatom a gyerekeimnek, hogy milyen finom édességet szerettem egykoron. (Még akkor is, ha nem túl egészséges.) És képzeljétek, senkinek sem ízlett! Enyém lett. Nosztalgia!!!!

 

• Bukta és palacsinta. 
• Amikor együtt játszanak mindhárman (áldott percek és pillanatok), és nem kell éppen rendet csinálni, vagy szétválasztani őket. Ez nagyon jó dolog!
• Katával összebújni.
• Nimródka rajza, ami most a kedvencem. Ez itt egy szerelmi vallomás. Nekem. Tőle.