2016. február 13., szombat

Hálás szombat # 42.

Ahogy mondottam volt... a hetünk leginkább betegségben telt és orvosokhoz járásban.
Jártam reumatológián a kezemmel, ami egyre jobb fáj. A doktornő rendes volt (nagyon rendes volt, mert bár Katával már éppen leszokóban vagyunk a ciciről - én mindig sokáig szoptattam és ezt az elvemet tartom is,  - kicsit aggódtam, mert az orvosok többsége mindig le akar szoktatni. Mindenki arról beszél, hogy nagy, már minek! - De ez meg az én dolgom, én döntésem, nincs hozzá közük. Ellenben ez a doktornő szintén a hosszú szoptatás híve - AMIÉRT NAGYON HÁLÁS VAGYOK A JÓ ISTENNEK, HOGY ISMERETLENÜL IS ŐT VÁLASZTOTTAM (hiszen jó dolog nem ismerni az orvosokat) - elküldött a sebészetre, és azt javasolta, hogy mivel nem lehet szteroid injekciót adni, ezért nyugalmi állapotban kell lennie a kezemnek, és a gipszelést javasolja. Mert hát a fekete védőt hordom én, de amikor valami munkát kell végezni, leveszem, mert nem mosogat senki sem fel helyettem, meg nem csinál meg semmit... Így nem pihen. De ha van rajta egy fix dolog, akkor azért az ember máshogy áll hozzá.
Én is így gondoltam, mert nem tudok határt szabni magamnak a munkában és nem tudom azt mondani: pihentetni fogom!
A doktornő rendes volt. Elmentem hát a sebészetre, ahol megnézték és azt mondták, hogy nincs indok arra, hogy begipszeljék, így "elküldenek egy hozzá értő orvoshoz" - aki ortopédus. :( Időpontom március 29-ére van, a kezem még jobban fáj, már az egész bal kezem zsibbad, de nem baj... ugye...
Szóval a fájdalmaim egyre nagyobbak, és egyre nehezebben viselem, pedig elég jól bírom a fájdalmat, azt hiszem. Úgyhogy most az én drága Férjem csinálja a munka oroszlán részét.
A legtöbbször ő mosogat, ha itthon van, mert tudja, hogy az edény megfogása is fájdalmat okoz.
Ételt is készt, kitereget, rendezi a gyerekeket... szóval nekem ő egy hős. De ahogy ő szokta mondani:
"Valami közöm nekem is hozzájuk. Az enyémek is!" 
Ezért innen üzenném neki ezt: 

A következő hét meg a többi orvoshoz járáshoz telt.
Úgyhogy igazán hálás hetet írni se időm, se energiám, se kezem nem volt :)
Persze vannak apró dolgok, amik fontosak nekem, és amiért tényleg hálás vagyok.
  • Széncinke, amelyik a kitett magvakat ette. Minden évben etetjük a madarakat, és nagyon jó nézni ahogy jönnek és eszegetik az ételt. 
  • Hogy végre újra tojnak a tyúkok. :)
  • Kenyeret sütni a megőrölt lisztből.
  • Hogy az iskolában, ahová tanítani járok megértőek voltak, és el tudtam jönni haza, mert rosszul lettem. És Jacob (ő az egyik gyerekem) hősiesen tűrte, hogy rosszul érzem magam, és lassabb vagyok az órán.
  • Hogy számíthatok a mamára mindig, minden körülményben.
  • Hogy sikerült Férjet elérni a Bányában, a föld alatt, amikor nem vitte el magával a telefonját sem, de mégis tudtam üzenni, hogy jöjjön haza, mert neki kell Zsófiát szemészetre vinni.
  • Hogy ügyesek voltak mindketten az orvosoknál. Zsófia a szemészeten, Nimród egy másik házi orvosnál, ahol még injekciót is kapott.
  • Hálás vagyok, hogy nem egy napon voltunk rosszul a kisfiammal.
  • Hogy Férj itthon volt és vigyázott ránk. 
  • Kata ügyességéért.
  • Zsófia kiválasztotta magának a szemüveget. Igen, sajnos szemüvegesek leszünk :( De kéket választott, mert szerinte az megy a szeméhez :)
  • Nimródkám bár a betegsége alatt igazán és látványosan szenvedett (tudjátok, ahogy a legtöbb férfi általában), de nagyon hősiesen megitta azt a sok-sok vizet, amit meg kellett innia kiszáradás ellen.
  • Elaltatni Nimródot minden este. Fogta a kezemet és simogatni kellett a fejét. Pont, mint pici baba korában. SZERETEM!
  • Nagyon jó, amikor Kata pihe-puha haját érezhetem, amikor hozzám bújik.
  • Zsófia surranós puszijai
  • Hogy meleg van a házban
  • Hogy Ziva néha megáll, és megsimogathatjuk. Higgyétek el, hogy ez a nap fénypontja. Őfensége igen bonyolult jellem. Nincs mit tenni, kell egy nyúzható macska!!!!

Boldog új hetet mindenkinek!

5 megjegyzés:

  1. Óóó! Jobbulást minden betegeskedőnek! De egyet nem értek - bár néhány gyerkőcöt én is szoptattam -: mi köze a kezed fájdalmának a szoptatáshoz?
    Cinkéket mi is etetünk, és valóban: nagyon-nagyon jó dolog lesni a kis kosztosokat, ahogy mocorognak az ablakban és beköszönnek a szép kis hangocskájukon! :-)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Mert erős szteroid típusú gyógyszer kellene, és azt nem lehet adni, amikor szoptat valaki. Lehet, hogy nem fogalmaztam érhetően :)

      Törlés
  2. Vigyázz az erős szteroidos gyógyszerekkel!Ha lehet,én mindenkeppen keresnék más megoldast-belenyúlni a hormonrendszerbe nem túl szerencsés,nagyon sok mellékhatása lesz,a fájdalom múlik,de az csak egy tünet,a kiváltó ok megmarad.
    Mondom úgy,hogy felkarfajdalmaim vannak nekem is hosszú ideje,ami időnként kisugárzik mellbe,mellkasba,az ujjaimba...
    Voltam mindenféle orvosnál,ultrahangon,és semmit sem találtak.Neurologiat es mr-t javasolt a szonografus.Nem tudsz intézni egy beutalót mr-re?Vérvételt mikor csináltak utoljára?
    Egyutt erzek veled,rossz,ha anya kidől!Kitartás!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia. :)
      Nem tervezem, mármint a szteroidos gyógyszerezést, mert tinédzserkoromban volt benne részem, mármint, hogy belenyúltak a hormonrendszeremben, mégsem oldottak meg semmit. Én is a természetes gyógymódokban hiszek :) Meg persze abba, hogy tudom, hogy most pihentetnem kellene, ezért is örültem volna annak, ha begipszelik, mert akkor tudatosabban nem tudok csinálni semmit :), de így nem gátol meg semmi.
      Vérvételre majd március elején megyek, oda is én kértem beutalót, magamnak :)

      Nagyon örülök neked, mert már egy ideje akartam írni, csak nem találtam elérhetőséget. Ugyanis egy ideje nem tudok belépni a blogodra, nem tudlak olvasni, nem is igazán tudom, hogy mi történik veled, veletek! ???

      Törlés
  3. Megadnad itt az email cimed es akkor küldök meghívót!

    Nalunk is zajjlik az elet,mint nálatok :)

    VálaszTörlés