Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de nekem vannak olyan időszakok az életemben, amikor csak ülnék a gép előtt, és fotókat nézegetnék. Néha, amikor rátalálok egy-egy blogra, vagy a Printeresten (nagy kedvencem lett mostanában) néhány fantasztikus képre, esetleg a Tumblr-on olyan képeket, amit csak nézek-nézek, mert nem értem, hogy valaki hogyan képes ilyen fantasztikus képeket fotózni, készíteni és alkotni.
Én amikor megyek bárhol a világban (leginkább Mór és környéke), akkor sem látok csodálatos dolgokat, olyanokat, amelyek nagy művészi fotókat hoznának ki belőlem. Férj persze ilyen, neki jó szeme van az ilyen dolgokhoz, és nagyon szeretem azokat a képeket, amiket készít. Mert ő nagyon máshogy látja a világot, mint én. Ezért is vagyunk mások, de mégis együtt. Mert ezzel a máshogy látással kiegészítjük egymást. Ő a szemlélődő, a különlegeset meglátó a világban, olyan dolgokat vesz észre, amit én soha. Mert nem úgy figyelem, nem abból a szempontból. Én rohanósabb vagyok, a képeim is többnyire olyanok, mert mindig sietek elkapni a pillanatot, Férj pedig vár, hogy jó legyen az egész kompozíciója.
Nagyon szeretem az épületeket, és azon belül is az ablakokat meg az ajtókat. Nem tudom, hogy miért alakult ki ez így bennem, de akármikor sétálok a városban, vagy bárhol máshol az országban mindig ablakokat nézek és kapukat. Hangulata van, és nagyon örülök, ha találok valami különlegeset. Valami, ami tetszik.
Így most úgy gondoltam, hogy mivel hamarosan itt a tavasz (bár nekem már ilyen fílingem van, mert bár sokat esik az eső, de azért sokat süt a nap is), és hamarosan mehetünk a kertbe - nagyon várom! - akkor egy kicsit nyissunk valamilyen kaput a világra. Várjuk együtt a tavaszt. Találtam egy nagyon jó oldalt a Tumblr-ön, onnan válogattam néhányat. http://redbenchvintage.tumblr.com
Szerintem csodálatosan szép képek.
Csak nézzétek, sóhajtozzatok és gyönyörködjetek! Mert hamarosan itt a tavasz!!!!
Ugye milyen csodálatos képek?
Úgy gondoltam, hogy néha megosztok Veletek ilyen hangulatos képeket, amelyek tetszenek, amelyek magával ragadnak, mert nem kell mindig csak az elmélkedős, filozófikus és túlmagyarázós én, ugye? És mert képeket nézegetni jó!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése