Adventista vagyok, és Adventváró.
Mostanában
sokat kerül elém egy jól ismert bibliai történet. Vettük hittan órán is
az egyik osztályban, aztán szombati gyerektanításon is előkerült. Aztán
olvasgattam régi írásokat, gondolatokat, meg egy alkalommal itt nyílt
ki "véletlenül" a Bibliám.
A gyerekekkel ezt az ujjbábut készítettük a történethez:
De ahogy gondolkodtam ezen a történeten, ez a jól ismert mondat tért mindig vissza hozzám.
"Ne félj, csak higgy!" (Márk 6,36)
Én
alapból félős típus vagyok. Ez nem mindig látszik rajtam, de nagyon
félős, féltős és izgulós vagyok. Az a tipikus aggodalmaskodó ember, aki
megtanultam kezelni, mert az anyukámat látva (aki sokszor rosszabb e
tekintetben) elhatároztam, hogy ezen változtatni szeretnék.
Persze
a hit és Isten segített. Félek most is, de jobban tudok az Úrban bízni,
rá hagyatkozni sok dologban, és ez már a javulás útja.
MI
is a hit? A hit reménység. Feladhatatlan reménység. Mindig, minden
helyzetben. Mert van Istenünk! Nincs reménytelen helyzet és nincs
reménytelen ember!
Azért
a hit bátorság is. Mert a reménységet nem könnyű képviselni. A sok
sötéten látó képes megvakítani a látókat a tömeghatás miatt. Ezért a
hithez bátorság kell. De aki mer bátran hitet vallani, az nem szégyenül
meg.
A
hit formálhatóság s. Hogy merjem kimondani, hogy a rossz körülmények
között és a nehéz emberi szituációkban is van Istennek mit formálnia
rajtam. Pont ezekkel, mert másként nem tanulom meg soha. Mert már-már
elhisszük másoknak, hogy magunkban kell hinni.
Micsoda rettenetes hazugság ez a világban.
Nekünk Urunk van, akinek terve van és azért formál. Azért vesz el, és azért ad.
Így a hit nem bizonyos dolgok bekövetkezésében való reménység! Mert az ostobaság és babona is lehet!
S nem vakmerőség, amellyel olyan dolgoknak vágok neki, amelyek nem az én feladataim, mert az istenkísértés!
S nem is kemény elvárásrendszer Isten felé: ha van... akkor ezt megteszi...
Jairus Jézusban reménykedett. Bátran mert neki szólni gyermeke hogylétéről, s engedte, hogy Jézus odaérjen.
Mi is az advent lényege? Számomra most ez az ige.
A reménység ideje - mert hitben járunk és még nem látásban.
A bátorság ideje - mert mégis igaz minden, amit Jézus mondott, s mi az ő országát várjuk s nem a mgaunk álmainak beteljesedését.
A
formálhatóság ideje - mert addig még sok mindet kell a vésőnek
eltávolítani rajtam, hogy ne csak torzó legyek, hanem lehessek Istennek
eszközeként kiformált ember, aki hitben jár.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése