2017. március 13., hétfő

Pudingos süti és a tejszínhab

Ma házaspáros kör lesz a gyülekezetben. Ilyenkor mindig viszünk magunkkal egy kis ennivalót, hogy a gyerekek is bírják, meg ne este 8-kor kelljen nekik vacsorázni, még amikor hazajöttünk. Meg úgy szerveztük meg, hogy a mindig, aktuálisan készülő házaspár gondoskodik sütiről. Nos, én amikor csak lehet, sütit viszek, mert ritkán van lehetőségem az alkotásra, a sütésre, sajnos mostanában még pénteken sem, pedig eddig mindig sütöttem szombatra valamilyen sütit.
Ma több alkotás készül majd, de az egyik az a kedvencem. Mert gyors, nem kell sütni és hamar megvan. :)

Nem igazán szeretem a tejszínhabos sütiket. Nem is rajongok az olyan sütikért, amelyek krémesek (persze a  krémest szeretem, de a francia krémest már nem), és alapvetően nem is rajongok a tejszínhabért. Pedig mindig van a hűtőben Hulala, a vegák és vegánok "kedvenc" tejszínhabja.És a Hulalában az a jó, hogy nem kell sem habfixáló, sem keményítő, önmagában is megállja a helyét.
Ha valaki szereti magában kanalazni, ám lelke rajta, szerintem elég édes, de ismerek olyat, aki erre képes!
Képtalálat a következőre: „hulala”
Az az igazság, hogy csak akkor eszek tejszínhabot, hogyha gesztenyepürét eszünk, ami még mindig van a fagyóban, de elfelejtettem kivenni, és megcsinálni.
De most a Hulalánk határidős, és nincs mese, muszáj lesz megcsinálni...

Biztos Ti is vagytok úgy, hogy "úúúúúúúúgy" ennétek valami édeset, de a család többi tagja nem kéri, vagy nem szereti, vagy csokisnak örülne, esetleg pizzának (ami ugye nem édesség), esetleg epresnek - amiket megcsinálsz, mert szereted őket, de néha azt szeretnéd enni, amit Te szeretsz. És néha kedvezhet magának az ember, nem igaz? És ez még nem is Egoság? Vagy igen?
Úgyhogy megosztom Veletek azt a finomságot, amit sűrűn elkészítek.

                          
Amikor nincs időm vagy kedvem piskótát sütni, akkor bevetem a babapiskótát, ami mindig van itthon, hiszen magában is nagyon szeretik a gyerekeim. Apró darabokra összetöröm a babapiskótát, főzök egy jó nagy adag vaníliás pudingot (1 liter tejjel szoktam), aztán teszek bele mazsolát, mert ugye enélkül nem nagyon készítek sütit :), és apróra vágott diót. 
Aztán amikor lehűlt, beteszem kicsit a hűtőbe, aztán jól megeszem.
Nyami!

Nos, a tejszínhabért nem vagyok oda, de amikor ezt a sütit készítem, akkor mindig készítek hozzá egy kis Hulalás, friss tejszínhabot, mert szerintem az a finom és azzal finom. :)  
Emlékszem, gyerekkoromban a nagymamámra (mostanában sokszor eszembe jut), ahogy nekünk, unokáknak készítette a finom sütiket. Állt a kis kendőjében és otthonkájában a főzőkonyhában, és verte a habot a sütihez. Volt egy kis vájlingja, és abban készült mindig a finom tejszínhab és a piskóták is.
Van, amikor én is kézzel verem fel a tojásfehérjét, amikor mondjuk 2-3 tojás miatt nem akarom bekapcsolni a gépet, de azért az nehéz munka, főleg az én "rehabos" kezemnek.
De olyan jó nézni, ahogy formálódik, alakul a fehér gyönyörűség. Persze más a tojásnál a helyzet, és más a tejszínhabnál...
Igazából a tejszínhabot szerintem csak kézzel érdemes felverni. Más az íze, más az állaga, és olyan csodálatos látványt tud nyújtani, ahogy alakul és egybe áll. Ezt nagyon szeretem.
Csak így...
Szerintem hamarosan csinálok újra. 

2 megjegyzés:

  1. A tejszínhab rákerül még, vagy hozzá eszitek?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. :) Nem írtam, jogos!
      Férj nem szereti, ha rajta van a tejszínhab, ő csak á la nature szereti :), ezért ezt külön szoktam felverni, és egy tálban van. Mindenki annyit tesz rá, amennyit akar. Zsófi magában is szokta enni.

      Törlés