2017. november 5., vasárnap

Egyedül egy kémfilmmel

Vasárnap van. Szeretem a vasárnapot. Egyedül vagyok itthon. :)
Kislányom tegnap anyósomnál aludt, (elég nyugis is volt a 2 kicsivel a nap, könnyen ment a fekvés és az elalvás. Ha 3-an vannak, minden jóval macerásabb. Rájöttem, hogy jó lett volna, ha páros számú a gyerekeim száma, mert így sok a konfliktus, de ez most már valószínűleg nem fog változni.
Anyósomnál már egy ideje csak egyesével aludhatnak a gyerekek. Aztán másnap mehet mindenki, de így neki is könnyebb, és nekünk is. Persze, nem mondom, hogy néha nem örülnék egy olyan napnak, amikor csak kettesben vagyunk itthon :), de mivel tudom, hogy volt ilyen, akkor meg nagyon zavart a csend, ami a szobájukból NEM szűrődött ki.

Mivel az őszi szünet utolsó napja van, gondoltam, bele kellene nézni az iskolatáskába, és kicsit tanulni. Én alapvetően egyébként egy szorgalmas és odafigyelős szülő vagyok :), de most úgy gondoltam, hogy önmagamat megreformálva (és ez nagy szó, higgyétek el!) - nem tanultunk az őszi szünetben. Látványosan nem csináltunk semmit, csak lazultunk. Játszottunk, udvaron voltunk, barátokkal voltunk, tévéztünk és gépeztünk (amit egyébként ritkán szoktunk), de most lazaság volt.

Szóval, vasárnap aztán az összes gyerek a mamánál van, és ez az én kibontakozós napom. Ilyenkor novembertől-februárig, amikor nincs kerti munka és konkrét kinti feladat, Férj is el szokott menni a gyerekekkel az anyukájához. Ilyenkor látja az anyukáját, és ez olyan cuki. :)
És ez nekem JÓ!
Enyém az egész nap, és kibontakozhatok, kreatívkodhatok, alkothatok, amit csak szeretnék. Persze, legtöbbször vasalok (amit igen szeretek), főzök (ami másnapra kell), pakolok (amit egész héten nem sikerül), de mégis jó, mert a magam sebességével és odafigyeléssel tehetem.
És ebben a napban az is jó, hogy ilyenkor tudok filmet nézni.

Sokszor meséltem már nektek arról, hogy szeretem a krimiket, meg a nyomozós filmeket. Meg, ha olyanom van, az akciófilmeket is. De persze az idióta "lövök, de sohasem töltök" típusú filmek fárasztanak, és nem is érdekelnek. Az izgisebbeket szeretem.
És persze ki ne szeretné a James Bond típusú mozit, amikor lehetetlen küldetések vannak, és persze James Bond mindig megoldja, mert ő mindenhez ért. Kémfilmek. Ezek között is vannak kedvenceim.
A mostani, az egyik nagy kedvenc. Igaz, 2015-ös a film, de sokszor megnéztem már, mert vicces, jó humor van benne. Szeretem, ha kémfilmekben van humor. Ezért szerettem a Pierce Brosnanos James Bondot, mert azokban volt, a többiben nem volt meg a jó kis felütés, vagy legalábbis nem ültek a poénok.

De az Unlce embere valahogy más. Sokak szerint nem egy nagy durranás, de én nem szoktam foglalkozni mások kritikájával. Nem mindenkinek tetszik ugyanaz és ez így jó.
A történet:  
A hidegháború csak átverés volt. Jól tudják ezt az U.N.C.L.E nevű titkos kémszervezet alkalmazottai, akik, ha kell, szívesen együttműködnek orosz kémtársaikkal. Napoleon Solo (Henry Cavill), a cég egyik legjobb embere is kénytelen közösen bevetésre indulni Ilja Kurjakinnal (Armie Hammer), mert mindketten jól tudják: az igazi veszély egészen máshonnan fenyeget. Egy nemzetközi bűnszövetkezet őrült tervvel próbálja káoszba taszítani a világot. Minél jobban el akarják terjeszteni a nukleáris technológiát, mert abban reménykednek, hogy ha folytatódik az atomfegyverek terjedése, a törékeny erőegyensúly felborul, és kitör a III. világháború. A párosnak csupán egyetlen nyom áll rendelkezésre: egy eltűnt német tudós lánya. Az ő segítségével talán behatolhatnak a bűnszervezetbe.  
Nagyon cuki film. Én mindenesetre mindig jót szórakozok rajta. Az orosz kém, Ilja a kedvenc szereplőm benne. Nagyon bírom, ahogy egy Trabanton száguld. :)
Ha érdekel, és szívesen megnézed, itt megteheted. :)

Én vasalás közben most biztosan megnézem!
Jó szórakozást!


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése