Ez a könyv az enyém volt, én firkáltam össze. :) Persze ma nem örülök annak, hogy Kata is ezt teszi a könyvekkel.
Ez még az a rendszer volt, amikor fontos volt a kétkezi munkás, és el is ismerték. :)
2017. november 28., kedd
Segítek anyunak
Ma van anyukám születésnapja. És eszembe jutott ez a könyv, gyerekkorom kedvenc könyve. Emlékszem, amikor még csak anyukámmal ketten éltünk, és ő végzett a munkahelyén, hazamentünk, és amikor jött az esti olvasás ezt olvastuk el. Mert ezt kértem. Rövid, aranyos, amolyan igazi szockós könyv, amely időszak adott sok jó könyvet nekünk, akkor felnövő gyerekeknek. Számomra ez is egy ilyen könyv. Még most is szeretettel olvasom.
Ez a könyv az enyém volt, én firkáltam össze. :) Persze ma nem örülök annak, hogy Kata is ezt teszi a könyvekkel.
Ez még az a rendszer volt, amikor fontos volt a kétkezi munkás, és el is ismerték. :)
Azt gondoltam, hogy tényleg ilyen ideálisan működnek a dolgok. Amióta gyerekeim vannak, már látom, hogy túl szép, hogy igaz legyen. :) De akkor is aranyos kis könyv, nem?
Ez a könyv az enyém volt, én firkáltam össze. :) Persze ma nem örülök annak, hogy Kata is ezt teszi a könyvekkel.
Ez még az a rendszer volt, amikor fontos volt a kétkezi munkás, és el is ismerték. :)
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Imádtam ezt a könyvet, több mint 50 éve is lehet már, mikor kaptam.A fiamnak is kedvence volt, sajnos 1988-ban kórházba került, és ott elveszett. Mai napig sajnálom :( Örülök, h van más is, aki még emlékszik rá, és h legalább neten megnézhetem.
VálaszTörlés