Kihívás # Fess körmöt káoszban!

Van az az időszak az ember lánya életében, amikor kicsit túltolja. Ugye tudjátok, hogy miről beszélek?

Nos, nálam most éppen ez van. 

Azt gondoltam (én), hogy majd jó kis laza nyár lesz ez, de nem jött össze. 

Júliusra szinte minden összetorlódott. Ahogy már írtam nektek a múlt heti küldetésben,  a gyerekeim a szüleimnél nyaraltak két hetet, és azt hittük, hogy gyorsan elkészül minden, de nem így történt. Férj sokat dolgozott, kevés lett a festék, amit egyébként azért nem értek, mert ha valamire az van ráírva, hogy 40-50 négyzetméter, hogy lehet, hogy 20-ra sem elég??? Szóval, lassan haladtunk, de legalább a gyerekeké kész lett. 

Miután hazajöttek, birtokba is vették, de aztán a nappali következett, és mivel ott élünk, ez a legnagyobb szoba, szinte minden itt van. Így elkezdetem bepakolni az ő szobájukba, és szegények nem igazán tudtak hol aludni. Ezért az anyósomhoz mentek.

De azért ez sem ilyen egyszerű.

Mondom...

• A kinti szoba festésre vár, de mivel az a fal hideg, le kell burkolni és hálózni és glettelni, ezért most mindenféle dobozhalom és zsák között élünk, ami nekem újra egy stresszhelyzetet okoz. Mert nem látom a végét, és nem tudom, hogy mikor lesz itt rend.

•  A másik dolog, hogy közben a kertünkben eluralkodott a káosz, ezért amíg Férj festette a falat, én a kertben hadat üzentem a gazoknak. Össze is gyűjtöttem néhány vízhólyagot, de nagyon élveztem. Nem vagyok egy nagy kinti ember, a kerthez sem nagyon értek, de már egyre jobban élvezem. A kertünk is meghálálja, idén nagyon sok paradicsomunk lett, így menet közben paradicsomot kell(ene) befőzni, mert csak gyűlik és gyűlik... Ez csak egy kis adag. 

Ráadásul elkapta őket valami betegség, úgyhogy annak is hadat kellett üzenni.

• Július elején a mi egyik Teklánk (mindegyik tyúkot Teklának hívják, csak mégis van plusz nevük. Fehérke Tekla, Anyuka Tekla, Pofátlanka Tekla... stb.) úgy döntött, hogy ő ráül néhány tojásra. Már letelt a 21 nap, de nem történt semmi. Megcsináltuk a tojástesztet, (vittünk meleg vizet és beleraktuk a tojást, de sajnos majdnem mindegyik lesüllyedt, kb. 3 nem, de valószínűleg abban sincs pipi). Úgyhogy nem is mentünk sehová, mert nem tudtuk, hogy mi fog történni. Hát, semmi!

• Augusztus 1-től Férjnek új munkahelye lesz, azt fogja csinálni, amit szeret, és amihez ért. Bánya!!! Mivel Tatabányán van, ezért új autót kellett venni, ami megint rohangálással jár. És emellett kell intéznie az üzemorvost is. Úgyhogy az én drága Férjemet ritkán látom izgulósnak, mondhatom azt, hogy stresszesnek, de most az. Mindannyian azok vagyunk.

• Úgy volt, hogy a gyerekek anyósoméknál lesznek pár napot, de tegnap este hívott, hogy el kell mennie ügyintézni, mert kapott egy levelet, hogy az idióta szomszédja (már bocsánat) MEGINT feljelentette, vagy mit tudom én! (Komolyan, én még ilyen embert nem láttam! A békés egymás mellett élés és a megbeszélés jeleinek, tünetének még az árnyéka sincs meg benne. Kevés emberről szoktam csúnyát mondani és tényleg!, de ez a nő tényleg HÜLYE.)
• Reggel korán keltem, hogy elhozom a gyerekeket, hát nem indult az autó. Úgyhogy valószínűleg a sógorom hozza őket haza, mert én nem tudok elmenni értük! 

• Két hét múlva gyerektáborom lesz, aminek vannak még szervezési hiányosságai, és nem látom a végét. A tábor jónak ígérkezik, és most bölcsebb voltam, mert leosztottam a feladatokat, de mivel maximalista vagyok ilyen tekintetben, úgy érzem, hogy nem látom át és nem tudom, hogy hol tartunk. És még annyi mindent kellene elintézni!

Nos, ezek után, gondoltam, hogy kellene valami küldetés magamnak, amitől kicsit megnyugszom vagy ilyesmi. Pakolás közben találtam néhány körömlakkot. :) Nem vagyok egy nagy magát festő típus. De néha, amikor olyanom van, akkor ezt szoktam. És tegnap olyanom volt. Fürdés után leültem és IGENIS KIFESTETTEM A KÖRMÖMET!

De nem ám, valami extra dologra gondoljatok!
Ilyen vagyok, amikor durvulok.