Az anyák nem engedhetik meg maguknak, hogy szeszélyesek legyenek.
"Miért nem?" - kérdezheted talán. Más emberek lehetnek rosszkedvűek?"
Bizony,
nem minden nap ébredünk ugyanolyan vidáman. Ma például ilyen nap van.
Apa már tudja ezt, mielőtt leül reggelizni, ezért gondosan mérlegel
minden szót, nehogy még inkább rontsa a hangulatot.
Nem
így Jancsi. Érzi a feszültséget, és egyszerre kiböki: "Anyunak megint
rossz napja van!" S mivel tapasztalatból tudja, hogy ez semmi jót sem
jelent, súgva figyelmezteti húgát: "Szedd össze magad és vigyázz!"
A
reggeli gyászos hangulatban folyik, noha anya - ellentétben sok
asszonnyal - különlegesen jó reggelit akart az asztalra varázsolni. A
család tagjai egymás után igyekeznek eltűnni, amilyen gyorsan csak
lehet.
Az anya pedig - miután magára maradt - önmagával
perlekedik. "Ezek az én hangulataim" - mondja megvetően magának, és
gondolatban még egyszer végigéli a reggelit.
"Ezek a hangulatok
megfosztottak az egész nap vidám, oldott kezdetétől kedveseim
társaságában. Nem volt sem bizalmas csevegés az asztalnál, sem
szeretetteljes búcsúzkodás. Azt hiszem, hogy egyáltalán nem engedhetem
meg magamnak az efféle szeszélyes viselkedést."
Ebben
igaza van, bizonyára mindannyian egy véleményen vagyunk vele. A
rosszkedv meg nem engedhető luxus a keresztény ember számára. (Ezzel a mondattal vitába szállnék, de most nem teszem.) De hogyan
szabadulhatunk tőle?
Mivel a bizonyságtétel hasznos,
hadd mondjak el egy példát a magam életéből. Azon a bizonyos napon
pontosan tudtam, hogy rendkívül rossz kedvem van, de a Szentlélek végül
is rávett, hogy még a szobámban térdre essek, és kérjem az Urat,
segítsen rosszkedvemet legyőzni. Csak röviden imádkoztam, de ahogy
felkeltem a térdemről, a leszakítós naptáron ezt a mondatot pillantottam
meg: "Amik csak igazak, amik csak tisztességesek, amik csak
igazságosak, amik csak tiszták, amik csak kedvesek... ezekről
gondolkodjatok." (Filippi 4,8)
Ezekről gondolkodjatok.
Mivel hangulataink egyenesen gondolatainkból fakadnak, és azok
befolyásolják őket, falat építhetünk rosszkedvünkkel szemben, ha
megszívleljük ezt az igeverset.
Megengedhetünk-e magunknak hangulatokat? Igen! De mindig csak jó hangulatot!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése