Csak mert már - gondolom - Te is nagyon fáradt vagy, esetleg fel akarod dobni a napjaidat.... Kell ünnepelni, és rád van bízva, hogy hogyan!
Én magam most úgy érzem, hogy elfáradtam. Élvezem az itthon tanulás perceit, és tényleg tetszett, hogy én magam taníthatom a gyerekeimet (egy időben - még Zsófi kicsi volt, gondolkodtam rajta ) -, de aztán máshogy gondoltam, és jól tettem. Rájöttem, hogy nem lennék arra képes, hogy minden tantárgyat jól megtanítsak. Még úgy sem, hogy minden tantárgyat tanítottam egy kicsit. Na jó, talán fizikát és kémiát nem, bár helyettesíteni oda is be kellett mennem, és ráadásul fizikából érettségiztem! Nem tévedés, tényleg!... mindegy, szóval minden ellenére hazudék, ha azt mondanám, hogy nem fáradtam el.
3 gyerek között rohangálni, fejben tartani, hogy kinek miből milyen feladata van, és mikorra kell leadni, hová kell küldeni és mit... igazán nem könnyű feladat. Persze, tudom, akinek több gyereke van, még nehezebb, de én ugye 3 gyerekről tudok beszámolni.
A gyerekek is elfáradtak. És én is.
És várom a végét.
Közben persze szeretnék munkát is találni, de ez nem tudom hogy lesz, de erről majd később.
Mindenesetre most úgy döntöttem, mivel holnaptól nálunk néhány nap szabadság lesz, és jót fog tenni a pihenő, nos ünnepelni fogok. És csillámporral teszem! Még akkor is, ha az LÁTHATATLAN! De nem is ez a fontos.
Legalábbis becsukott szemmel fogom dobálni. És nagyon jó lesz!
Tedd te is!
Ünnepelj! Csak úgy, a magad kedvéért, és ha lehetőséged van, magadat is!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése