Elmélkedés és Variációk nokedlire

Mostanában azt vettem észre magamon, hogy szívesen olvasgatok újra gasztroblogokat. Ha megnézem a bal oldali listán, hogy kiket és miket szeretek olvasni, meglepő módon több a főzős blog, mint a lelkizős. Ami tőlem alapvetően meglepő, mert lelkizni jobban szeretek, mint főzni. :) 

Bár sajnos nekiálltam válogatni ezt is, mert nincs az a mennyiség, amennyit követni bírok, és főleg elolvasni. Pedig szívesen időzök jó kis főzős oldalakon, mert enni meg szeretek. Persze jobban örülök néha, ha más főzne meg helyettem. :)

Szívesen főzök egyébként, de mostanában kevesebb idő jut rá, mint szeretném. Mire rákerül a sor elfáradok és kedvem sincs hozzá. Nagyon irigylem a lelkes háziasszonyokat, akik mindig mosolyognak és mindig boldogok, ha főzésről van szó. És ezt most nem rossz és bántó értelemben mondom, hanem mert tényleg így érzek. Bennem nincs meg az a lelkesedés nap mint nap. Vagy hetente se mindig. 

De szeretem a kihívásokat, az új ötleteket, és én szívem szerint kicsit bátrabb lennék az új dolgok tekintetében, de a családom nem olyan könnyű eset.

Tény, hogy nem vagyunk ínyenc család, leginkább a megszokott dolgokat szeretjük, hiszen kisfiam semmi újdonságot nem hajlandó megkóstolni. Mostanában Elsőszülött lett a legvállalkozóbb kedvű a kóstolásra, mondjuk tinédzser és dupla mennyiségű ételt fogyaszt, és nagyon szeretem emiatt.

Férj meg - ha rajta múlna - elélne pizzán és milánóin. Még jó, hogy nem rajta múlik. :)

Mert tényleg nehéz úgy főzni, hogy mindenkinek minden jó legyen, és szeresse. Kevés ilyen étel van nálunk.

A nokedli az egyik ilyen. :)

A gyerekeim nagyon szeretik a nokedlit. Főleg, ha tojásos az a nokedli. De most úgy gondoltam, hogy inkább kedvezek mindenkinek a családban... bár a tojásost mindenki szereti, itt pedig elég megosztott a csapat. De jó is van ez így!

1) Elkészítettem a nokedlit: 2 tojást, kb. 6 dl vizet és lisztet (nem tudom a mennyiséget) összekevertem, amolyan kicsit nyúlós állagúra, majd jó sok sós vízben megfőztem. Nagyon koncentráltam, mert nem igazán szoktam sósan főzni, éppen ellenkezőleg.

Mivel Elsőszülött és Férj szeretik a gombát, nekik készítettem pörköltöt, mert ők így szeretik. A maradék gomba pizzára kerül, további felhasználásra :)

Nimród, Kata és én jobban szeretjük gomba nélkül élni a mindennapjainkat :), így nekünk vadas készült szójával. És persze ez is finom volt.

Nagyon finom és nagyon gyorsan elfogyott.