Jó kis nap ez a január 1., kalendáriumindítónak igencsak ideális. Noha nem is mindig számított az év első napjának, meg a helye is módosulgatott a naptárreformoknak köszönhetően, nem is szólva azokról az évekről, amikor időszámítás ugyan még nem létezett, de a történelem már igen.
Mindezekkel együtt ez a nap igencsak gazdag a fontos eseményekben. Mindegyik megérne egy-egy önálló posztot. Edmund Burke, Petőfi vagy a magyar Alkotmánybíróság születése (és utóbbi de facto halála), a piros, majd a kék útlevél bevezetése (1977 és 1988) nálunk, a rabszolga-kereskedelem betiltása (1808) meg a rabszolga-felszabadító Emancipációs Nyilatkozat hatályba lépése (1863) Amerikában – pompás témát jelentenek mind.
A mai évindító témánk azonban legyen inkább a béke, ha már egyszer 1981 óta van neki világnapja, és az éppen az év első napja.
A béke és a szabadság édestestvérek. Abban is, hogy leginkább a hiányuk idején érezzük fontosságukat. „A béke a háborúnak ellentéte. A háború az erőnek, a béke a tényleg elismert jognak uralmát jelenti” – szól a Pallas Nagylexikon tömör meghatározása. A mai világnap nem mindenféle békéről szól. Nem szól például a munkabékéről, családi vagy a lelki békéről. Hanem az országok közötti békét ünnepli, és polgárháború meg a háború elkerülésére hív fel.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése