Könyvajánló - Elle Cosimano: Finlay Donovan bedobja magát

 Rá vagyok kattanva erre a sorozatra, most nem is tudok mást olvasni... Jól megírták, na!

Hát én egyszerűen imádom ezt a sorozatot!
Nem értem, hogy eddig miért nem jelöltem kedvencnek, de mihelyst befejezem ezt az értékelést, már meg is fog történni.
Ahogy ettől a két nőszemélytől megszokhattuk már, mindig valami nagy bajba keverednek. Most sem volt másképp. Nem is ez a legdurvább, hanem, hogy még mindig meg tudnak lepni! Elképesztően izgalmas volt, faltam a lapokat, a humor is fantasztikus ismételten. Ritka az a könyv, amin hangosan felnevetek, hát itt megtörtént többször is.
Annyira hihetetlen ez a sorozat, illetve annyi hülyeséget vonultat fel, hogy nekem talán pont ez a sok őrültség tetszik benne a legjobban. Nagyon jól szórakoztam. Hol van a következő rész? Alig várom.

- Vagyis már nálam van, azzal folytatom! :)

 

Pasik. ​Pelusok. És persze pisztolygolyók.
Ki mondta, hogy az egyedülálló anyák nem tudnak bulizni?

Finlay Donovan korábban is ült már nyakig a frászban – elvégre egy személyben írónő és a gyerekeit egyedül nevelő anyuka, aki számos hihetetlen oknál fogva különös tehetséggel szed ki bármiből és bárhonnan vérfoltokat –, de ilyennel még neki se volt eddig dolga. Miután bébiszitter-bűntársával, Veróval „véletlenül” legyaláztak egy szalonból „kölcsönvett” luxusautót, miközben Finlay volt férjének életét mentették meg, az orosz maffia gálánsan átvállalja a tartozásukat. És ezzel Finlay a nevezett maffia adósává válik.

A börtöncellából is professzionálisan működő maffiavezér, Feliks feladatot ad neki: egy bérgyilkost kell megtalálnia, mielőtt még a rendőrség a nyomára bukkanna. A gond csak az, hogy a bérgyilkos talán maga is rendőr.

Tiszta szerencse, hogy Nick, a dögös zsaru éppen ekkorra időzíti a civilek számára szervezett rendőrakadémiai hetet, így Finlay és Vero itt találja meg az ideális elvonulási lehetőséget Feliks és a vészesen közelgő kéziratleadási határidő kettős nyomása alól. Miközben úgy tesznek, mintha elmerülnének a lőfegyveroktatás és helyszínelési gyakorlatok – no meg a csábító nyomozóval végzett testközeli anyaggyűjtés – szépségeiben, igazából tiszta erőből azon vannak, hogy kiszimatolják, ki is a valódi bűnöző, hogy ezzel megszabaduljanak a maffia szorításából. És közben persze rutinosan kerülik el a rájuk leselkedőket, Vero múltjának felbukkanó árnyait, és birkóznak meg a szülői lét hétköznapi kihívásaival.

 IDÉZETEK:

* – Engem ezért lesittelnek – csuklott el a férfi hangja a válaszfal túloldalán. (első mondat)

* – Ha felmennek a verandára, kitörünk, és elszaladunk.
Úgy meredt rám, mintha a Mission: Impossible valamelyik részéből írtam volna le egy jelenetet.
– Láttad te már magadat szaladni?
– Köszi a bizalmat.

* – Mire akarsz kilyukadni? – tette fel a kérdést rekedt hangon. Mire is akartam? Egy biztos: elegem van abból, hogy folyton csak a tökéletesre várok. Hogy én magam tökéletes legyek. Már nem vagyok hajlandó mások elképzeléseikhez igazodni, mindig olyanra faragni, tekerni magamat, amilyennek mások szeretnének látni. Unom, hogy olyasmi miatt érzek bűntudatot, amiről nem én tehetek. De leginkább azt utáltam már, hogy megtagadjam magamtól a boldogságot.

* – Maxszel azon tanakodtunk, vajon milyen kutatómunkával tudsz felkészülni arra, hogy egy gyilkos fejével gondolkodj.
Vero orrából kirobbant a csokis tej. Az asztal alatt bokán rúgtam.
– Leginkább a Google-t használom. ( :) )

*– Azt esetleg elárulnád, mi volt ez az egész?
– Esetleg nem.

* Online bárki lehet akárki

* – Utoljára hagytam, hogy te válassz ellopható kocsit. Ez egy roncs, meglepne, ha beindulna.
– De legalább, ha taccsra vágjuk, nem kell megölnünk senkit, hogy ki tudjuk csengetni az árát.

*A gyomromat kellemesen átmelegítette a kávé, kioldotta belőlem a nap minden idegeskedését, a szemem lassan lecsukódott.

NAGYON SZÓRAKOZTATÓ!