Országos Vanília Fagylalt Nap – július 23.
A nemzeti vaníliafagylalt-napot július 23-án ünneplik, és ez egy különleges alkalom az egyszerű, mégis minden idők kedvenc desszertjére. A vaníliát hagyományosan tejszín, cukor és természetesen vanília kombinálásával készítik. Valójában a vaníliát más fagylaltízekhez adják, mivel ez javítja azok ízét. A vaníliafagylalt széles rajongótáborral rendelkezik, mivel ez a legnépszerűbb fagylalt íz a világon. A hideg desszert finom ízei lehetővé teszik, hogy sokféleképpen élvezhesd. Két keksz közé nyomhatod, de palacsintával, brownie-val vagy tortával is fogyaszthatod. Azok az ételkalandorok, akik nem riadnak vissza valami új kipróbálástól, akár egy sima csirke/bacon burger közé is beletehetik. A vaníliafagylaltot annyira imádták, hogy Thomas Jeffersonnak, akit gyakran a fagylalt Amerikában népszerűségének tulajdonítanak, szinte minden vendéget felszolgált vele a Fehér Házban.
A Nemzeti Vanília Fagylalt Napja nem hivatalos ünnep, így eredete nem túl közismert. Egy online keresés azonban felfedi, hogy 2000 óta rendszeresen megünneplik. Azóta az emberek országszerte minden év július 23-án elkényeztetik kedvenc vaníliafagylaltjukat.
A vanília az orchideák családjába tartozik, amely több mint 25 000 fajt tartalmaz. Mivel Közép-Amerika és a Karib-térség őshonos növénye, a vaníliát a Mexikóban élő totonák használták. Később, amikor a totonacokat meghódították az aztékok, az utóbbiak kezükbe került a vanília. Az aztékok úgy kezdték használni, hogy belekeverték a csokoládéjukba. Ahogy a globalizáció elterjedt, a különböző helyekről érkező emberek egyre többen voltak kitéve a vanília hatásának. A spanyolok a vaníliát hazájukba vitték, és onnan terjedt el Európa és a világ többi részére. Nagy-Britanniában és Spanyolországban az emberek ugyanúgy használták a vaníliát, mint az aztékok. A vanília olyan italokban, mint a csokoládé, a tea és a kávé népszerűvé vált. Csak amikor a vanília megérkezett Franciaországba, akkor adták hozzá a fagylalthoz.
Ami az amerikai történelmet illeti, a vaníliafagylalt nemzeti csemegevé tételéért Thomas Jeffersont illeti, aki a különféle receptek gyűjtése iránti rajongásáról ismert. Úgy tartják, hogy az 1780-as években egy franciaországi látogatása során találkozott vanília fagylalttal, amely a franciák körében népszerű desszert volt. Amerikába visszatérve népe körében is népszerűvé tette a vaníliafagylaltot.
A vanília fagylalt receptje nem kisebb, mint nemzeti kincs az amerikaiak számára, hiszen védve van a washingtoni Kongresszusi Könyvtárban. Alig két évtizeddel azután, hogy Jefferson felfedezte a vaníliafagylaltot, különféle receptkönyvekben kezdtek megjelenni a receptjei. A legnépszerűbb könyvek közé tartoztak Hannah Glasse és Mary Randolph könyvei. Az amerikaiak rajongói lettek ennek az enyhe ízű és krémes fagylaltnak. A fő kihívás azonban az volt, hogy a vanília előállítása költséges folyamat volt, ami sok amerikai számára megnehezítette a megoldást. 1841-re egy új technikát fedeztek fel, amellyel a vanílianövényeket kézzel lehetett beporozni, ami megnyitotta az utat a vanília kereskedelmi termelése előtt a világ különböző részein.
Ma a világ rengeteg vaníliafagylaltot élvez, mindezt a fagylaltgép feltalálásának köszönhetően, amely megkönnyítette az elkészítést. Nancy Johnson elkészítette a világ első fagylaltkészítőjét, amelynek külső hajtókarja volt. A forgattyús hozzáadás és elhelyezés lehetővé tette, hogy egyszerre keverje össze és kaparja le a fagylaltot. De mielőtt ez a gép általánossá vált volna, a fagylaltkészítés sokkal több időt igényelt.
A vanília fagylalt népszerűsége és sokoldalúsága miatt az egyik legtöbbet eladott íz lett. A mai piacon sok fagylaltfajta és íz található, a mentás csokoládétól és az epertől a sajttortáig és a süti tésztáig. A vaníliafagylalt klasszikus ízét azonban semmi sem üti meg, ami önmagában is élmény.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése