Rántott sajt nálunk

A gyerekeim nagyon szeretik a sajtot, de közben meg nem. Kivéve Zsófit, aki minden formában és fajtában fogyasztja és szereti. Hálás vagyok azért, hogy a laktózérzékenysége a sajtra nem hat ki.
Mindig mindenki aggódik miattunk, amikor kiderül, hogy vegák vagyunk. Azt szokták kérdezni, hogy "de tojást és sajtot azért esztek, igaz?" Meg szoktam nyugtatni őket, hogy igen, bár én nem annyira. A sajt nem tartozik a kedvenceim közé, de ha úgy alakul, elfogyasztom. Például, ha vendégségbe megyek, és valaki sajttal készül, akkor megeszem. De amikor egy étterembe bemegyek, és ott csak rántott sajt a vegás választék, akkor aztán kiakadok...

Nos, a rántott sajt mindenhol bevethető. Egyet tudok viszont javasolni: fagyasztottat soha, semmilyen körülmények között ne!!! Én néhányszor vettem a gyerekeim kedvéért, meg tudjátok, ha valaki váratlanul betoppan, de szörnyűek. Ízre és állagra mindenképpen.
Ezért kifejlesztettünk egy dolgot, csak és kizárólag ilyen sajtot fogyasztunk rántva:

 Iszonyú mennyiség fogy nálunk.
A kisfiam, akivel elég nehéz boldogulni evésügyileg, akinek víziói vannak arról, hogy kellene kinéznie egy ételnek. Kevés dolgot eszik meg nyersen és főleg keveset, ami abból egészséges, de ami egészséges, abból mindent megeszik főtt formájában.
Mondok egy példát: Nem eszik nyersen paradicsomot, de a paradicsomleves, paradicsomoskrumpli, pizza, ezek a kedvencei. Nem eszik nyersen zöldséget (semmilyet), de mi mindenféle főzeléket úgy betol, hogy csak na. A sóska az egyik kedvence.
De ezt a sajtot, ezt úgy eszi, mint valami rágcsát. Jön-megy, térül-fordul, és már meg is ette.

Kata nem szereti a sajtot, alapból semmit nem eszik meg, amin sajt van, vagy sajtos. De ezt ő is nagyon szereti. Természetesen krumplipürével. És természetesen Apa krumplipüréjével, és az én rántott sajtommal. Mert ezt így szeretik. :) :) :)