4. Rendelt idő

"Mindennek rendelt ideje van, és ideje van az ég alatt minden akaratnak." (Prédikátor 3,1)

Nagyon szerettem volna már dolgozni menni. Keresgéltem is munkát, és alakulgatott is az egész.

De aztán beszéltem valakivel, aki "közel van a tűzhöz", ahogy szokták mondani :), és azt mesélte, hogy valószínűleg októbertől januárig újra bezárnak az iskolák. :( Remélem, hogy nem így lesz, de fel kell rá készülni.

Szeretek itthon lenni, mindig is szerettem, és fontos nekem, hogy várjam a gyerekeimet, hogy itthon főzzek, mossak, vasaljak!, pakolgassak - mondjuk most így festés után, amikor még mindig nincsenek a dolgok a helyükön van is mit csinálni, de ugye nem kerget a tatár, így ráérek... :) -, azonban tényleg hiányzik nekem a felnőttek társasága. Szeretek beszélni és sokat is tudok :), és bár nagyon szeretem írni a gyerekanyagokat (most alkotói válságban vagyok, nem bírok írni, de tényleg) most elfáradtam egy kicsit. A helyzettől, attól, ami történt nálunk a nyáron.

A sok betegségtől, a sürgősségire járástól, attól, hogy festjük a házat, hogy már nincs autóm több hónapja, mert teljes szervizet kap, hogy a testvérem úgy járt ahogy járt azzal a nővel, akit valaha szeretett, a küzdelmek az imádnivaló, ámde tinédzser lányommal, és még sorolhatnám. Kicsit elfáradtam, és most adtam magamnak egy kis időt arra, hogy összekaparjam magam valahogy, valahonnan. De ez nem megy stresszhelyzettel.

Meg kell érteni ezt az igét, hogy a rendelt idő a rendelt időben történik és van jelen. El kell tudni engedni, ami nagyon erőltetett, és ami nem működik. Ez nekem személy szerint elég nehezen megy, mert én máshogy élem meg a dolgokat. Lehet, hogy mert kontrollra hajlamos ember vagyok, nem tudom. De nagyon küzdök.

Meg kellett értenem és tanulnom, hogy vannak lehetőségek az életben, amit ki kell próbálni, amihez bátornak kell lenni, és amikor a Rendelt Idő eljön, akkor minden megadatik. Persze, fontos, hogy az ember ne legyen elégedetlen és telhetetlen azzal, amije van.

Remélem, hogy én nem vagyok.
Nagyon remélem! :)