Nagyon furcsa, hogy éppen én írok erről a témáról, de az utóbbi időben pozitív tapasztalataimvannak az alvással kapcsolatban. Sokszor meséltem már nektek arról, hogy mennyire nem szeretek / azaz most már inkábbazt mondom, szerettem aludni. Én magam vagyok a legjobban meglepődve a tekintetben, hogy milyen sokat alszom, régi önmagamhoz képest. Ifjú koromban sem voltam egy nagy alvó. Nem buliztam, nem jártam diszkóba meg éjszakaiéletet sem éltem, de mégis mindig, szinte minden nap éjfél-1-2 körül feküdtem le. Ez annak volt leginkább betudható, hogy nagyon szerettem olvasni, és ha találtam egy jó könyvet, amit nem tudtam letenni, akkor bizony nem is tettem le, mert muszáj volt a végéreérnem. És annak is volt tudható, hogy a tévében akkor kezdődtek el az izgalmas filmek, sorozatok, és én jobban szerettem ebben a világban létezni, mint a valóságban. Ez egyébkéntmost is így van. :) vagy :(
Ez olyan idillikus kép, nem? De tényleg ilyen?
Én mondjuk személy szerint igyekszem - ha lehetséges, és ez ritkán az, hogy hamarabb elaludjak, mint a Férjem, aki alapvetően zajosan alszik :), de néha sikerül. Az utóbbi időbentöbbször volt olyan, hogy annyira fáradt voltam, hogy muszáj volt hamarabb elmennem lefeküdni, és már nem vettem észre, amikor bejött. Ez a jobbik eset, mert máskor pedig álmatlanul forgolódom és még jobb esetben hajnal 1-kor sem tudok elaludni. Ez akkor van, amikor túlpörgetem az agyam, lelkizek vagy izgulok.
De megtapasztaltam, hogy a naponta elért alvás, jó alvás nagymértékben befolyásolja a
hangulatomat és a teljesítményemet nap, mint nap. Ha keveset alszom, mert mondjuk 1-2,
esetleg 3 körül tudtam elaludni (ilyen is szokott lenni sajnos), akkor sokkal utálatosabb vagyok,
amit reggel közlök is a gyerekekkel, és kérem, hogy ilyenkor segítsenek, mert Anya undi lesz és
veszekedni fog. Még ha nem akarok, akkor is.
Most, a szünetben jókat aludtam anyukáméknál. Sokat. És az év utolsó napján is.
A gyerekek anyósomnál aludtak, és ez azt jelentette, hogy itthon időben le lehet feküdni.
Mi Férjjel nem vagyunk bulizósak, nem szoktunk hajnalokig fent lenni, és a gyerekeknek sincs
különösebb sokáig ébren maradási lehetőségük. Nálunk legkésőbb 9-kor ágyban a helyük.
De 9 is csak nyáron van. Az én gyerekeim amúgy is hozzá vannak szokva ahhoz, hogy időben
lefekszenek, és így időben fel is tudnak kelni.
Az alvás egyébként nagyon fontos. A 8 alapelv része, amit én fontosnak tartok.
Nos, tényleg igaz, hogy sokat segít az alvás. Én mindig úgy gondoltam rá, mint szükséges
rosszra, és szenvedésnek éltem meg, de már tudom, hogy nem az. Most már nagyon élvezem,
ha tudok aludni, és pihenni.
Ahogy már mondtam, az alvás nagymértékben befolyásolja a hangulatot és a teljesítményt
minden nap. Ha nem elég, amit alszunk, akkor ingerlékenyebbek leszünk, lassúbbak,
stresszesebbek, és betegesebbek, mert az immunrendszerünk teljesítménye is csökken.
Ezeket én mind észrevettem magamon.
Fogadjatok meg néhány tanácsot tőlem, aki rossz alvó voltam (és még mindig annak tartom
magam), de azért próbálok most már odafigyelni arra, hogy ez ne így legyen.
Figyelj arra, hogy kb. ugyanakkor kerülj ágyba. Ez persze nem mindig megoldható, de törekedni lehet rá. Én mostanában fél 10-10 fele már alszom. Nem bírok tovább fent lenni. Igyekeztem tudatosan hozzászokatni a szervezetemet ehhez. És elég jól bevált most ez a módszer. Persze vannak rosszabb időszakok, amikor nehezebben tudok elaludni, (legjellemzőbb nálam a stresszhelyzet, amikor jár az agyam, és ilyenkor nem tudok az alvásra koncentrálni) de akkor is igyekszem legalább vízszintesben lenni, hogy hátha...
Vegyünk egy forró fürdőt lefekvés előtt, hogy ellazuljunk. Na, nálam ez a joker!Mondjuk nálam a forró fürdő mindenre gyógyír. Ez az én különleges gyógyszerem, gyógymódom, és még mindig bevált. De ha nagyon fáradt vagyok, és engedek magamnak jó meleg vizet,és abban tudok pihenni kicsit (persze mindezt úgy, hogy a gyerekek nem nyitnak be ezerkérdést feltéve, és éppen akkor éhen halva), akkor utána sokkal könnyebben alszom el. Kapcsoljuk ki az összes fényt. Alapvetően nem tudok fényben és zajban aludni. A gyerekeket sem szokattam kislámpához, vagy esti fényhez, ők mindig sötétben aludtak. És most is így van. Még amivel meg kell küzdenem, az a telefon. Az sajnos ott van mellettem, mert világít, és ha zajt hallok a gyerekektől, vagy hajnalban ki kell mennem mondjuk wc-re, azzal szoktam világítani, nem kapcsolom fel a ház fényeit. De alapvetően erre is figyelek, hogyne legyen így!
Csökkentsük a TV vagy a rádió zaját. A mi szobánkban nincs tévé, nem is igazán vagyokhíve. Nem is igazán nézzük. Vagyis néha szoktuk, amikor közösen nézünk egy-egy filmet vagy a gyerekekkel mesét, de szinte nincs is használva. Max. a Híradónak, de az is minek?Nálunk Férj hajlamos arra, hogy még néz egy kis tévét, de közben csak szól, mint háttérzaj. Én szoktam kérni, hogy vegye le a hangot, mert tényleg nem tudok aludni. Bár meg kell mondjam, hogy én néha este, lefekvés után (amikor nem tudok aludni) szoktam a telefonomonegy-egy sorozatrészt vagy beszélgetős műsort megnézni.
Csökkentsük a testhőmérsékletünket. Való igaz, hogy a hűvösebb test jobban lehetővéteszi a gyorsabb elalvást. A családban egyedül én vagyok fázós. Miattam is van meleg a házban,mert se a gyerekeim nem bírják, se Férj. Tudom, ezt nekem kellene javítanom magamban. A gyerekek sem bírják, úgyhogy lehet, hogy ezen nekem kellene változtatnom.
Nem enni 6 után. Ez ment és néha még megy is. Régebben jobban ment, akkor látszott akilókon is, de most az az igazság, hogy nemcsak aludni nem tudtam, az utóbbi időben, mertstresszesebb voltam, hanem ahogy szoktam mondani, stresszevőbb lettem, ami csokit jelentnálam. Ezért nem tudom kordában tartani a dolgokat, de most megint megpróbálok majd jobban odafigyelni.
Kerüljük a dohányzást, az ivást és a koffein használatát lefekvés előtt. Nos, az elsőkettővel alapvetően soha nem volt kapcsolatom. Na jó, diákkoromban kipróbáltam a cigit. A koffein egy más dolog volt nekem. Kávét nem ittam soha, nem is bírom még a szagát sem (bocsi, nekem szaga van, nem illata), de egy időben nagyon rászoktam a ICE TEA-ra, amibenazért rendesen volt koffein. Kimondottan rossz hatással volt rám, de nem tudtam abbahagyni.Állandóan fájt a fejem, és függő lettem. Ha nem volt itthon tea, mindig ideges lettem. Ezérttudatosan elhatároztam, hogy nem fogok fogyasztani. Tudtam mindig is, hogy a fekete tea semegészséges, de most, hogy a saját bőrömön tapasztalom, jobban elhiszem. :) Úgyhogy már egyjó ideje nem veszek, és a gyerekek sem isznak, ami mindenkinek jót tesz, kevésbé pörög a család.
Győződjünk meg arról, hogy jó-e a matrac, párna, ami lehetővé teszi a maximális kényelmet! Pont most beszéltünk Férjjel arról, hogy az ágyunk már 11 éve megvan, jó lennelecserélni, mert már a jó, kényelmes matracot kifeküdtük, és fáj a hátunk rajta. Mert erre is oda kell figyelni. Sokat ronthat a tartsátunkon és az életünkön. Ki szeret hátfájással ébredni?
Ne aludjunk háziállattal! A mi macskánk kinti állat, de sokat van bent. Legalábbis Logan, mert Zivát 11 éve nem tudom becsalogatni. Nem jön be, maximum a fejét dugja be az ajtón, de kint szeret lenni. Amúgy is nehezen simogatható, ki kell érdemelnünk nekünk, ha megengedi,vagy ilyesmi. Nem haverkodik. De Logan más, ő kiskorától fogva bent volt, és be is jár. Már azablakon keresztül jelez, hogy engedjük be. Ő szeret bent aludni, de ő sem marad bent estére.A macska éjszakai állat, kint szeret lenni nálunk este. Meg egyébként is, ha mozog, akkor azzalmegzavarhatja az alvást, az alvás helyzetét ilyesmi. Amikor lány voltam, volt egy macskám (Ézsaunak hívták). Engedtem, hogy velem aludjon, de csak egy darabig, mert mindig fel kellettkelnem 2-3 körül, hogy kiengedjem, és olyankor már nem tudtam visszaaludni.Ami nekem még bevállt, és ajánlani is tudom, bár ... alapvetően nem vagyok gyógyszerpárti. Nem is igen szedünk semmilyen gyógyszert, orvos is alig lát minket. De modnom nektek őszintén, ha azt érzem, hogy nagyon fáradt vagyok, és még fáj is bizonyosrészem meg(fejem, lábam ilyesmi), akkor be szoktam venni egy fél Algopyrint, (az egyetlen gyógyszer, ami van itthon) és az segít abban, hogy kipihentebben ébredjek. A fájdalmakat is csökkenti egy kicsit.
Nos, alapvetően ez az a kép, amit szeretek. A gyerekeimet is elnéztem és most is elnézem,
hogy milyen aranyosan alszanak, és jól alszanak. Nem mondom, hogy nem pörögnek néha,
vagy nincsenek úton alvás közben, de higgyétek el, hogy 10 éve csinálom az anyaságnak az
altatásra vonatkozó részét, és látom, hogy mennyire szükségünk van rá nekünk, anyáknak is.
Higgyétek el, minden megvár!
Aludni viszont kell!
És
ALUDNI JÓ!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése