Ne aggódjatok!

 A mai alkalommal egy olyan történetet hoztam, amit Zsófiával vettünk hittan órán.
A történet jól ismert, Jézus Hegyibeszédében hangzott el:

²⁵„Ezért mondom nektek: ne aggódjatok életetekért, hogy mit egyetek, és mit igyatok, se testetekért, hogy mivel ruházkodjatok. Nem több-e az élet a tápláléknál, és a test a ruházatnál? ²⁶Nézzétek meg az égi madarakat: nem vetnek, nem is aratnak, csűrbe sem takarnak, és mennyei Atyátok eltartja őket. Nem vagytok-e ti sokkal értékesebbek náluk? ²⁷Aggódásával pedig ki tudná közületek meghosszabbítani életét csak egy arasznyival is? ²⁸Mit aggódtok a ruházatért is? Figyeljétek meg a mezei liliomokat, hogyan növekednek: nem fáradoznak, és nem fonnak, ²⁹de mondom nektek, hogy Salamon teljes dicsőségében sem öltözködött úgy, mint ezek közül akár csak egy is. ³⁰Ha pedig a mező füvét, amely ma van, és holnap a kemencébe vetik, így öltözteti az Isten, nem sokkal inkább titeket, kicsinyhitűek?” ³¹„Ne aggódjatok tehát, és ne mondjátok: Mit együnk? - vagy: Mit igyunk? - vagy: Mit öltsünk magunkra? ³²Mindezt a pogányok kérdezgetik; a ti mennyei Atyátok pedig tudja, hogy szükségetek van minderre. ³³De keressétek először az ő országát és igazságát, és ezek is mind ráadásul megadatnak nektek. ³⁴Ne aggódjatok tehát a holnapért, mert a holnap majd aggódik magáért: elég minden napnak a maga baja.” (Máté 6. fejezet - Új fordítás)

Az aggodalmaskodásról beszélgettünk az utóbbi időben, mert amíg én nagyon aggodalmaskodó alkat vagyok, addig Zsófia nem. Nem zavarja az élet folyása, jól elvan az ő kis világában, és ez mostanában a jegyein is meglátszik. Nem, nem érdekel, ha nem kitűnő, én tudtam, hogy nem lesz az, már az elején, nem is ezért, hanem önmagához képest kellene jobban teljesítenie. És ez a történet pont arról szólt, hogy egy kisfiú szorgalmasan készült a dolgozatára, aggódott, hogy nem fogja jól tudni, de aztán tanult az anyukájával, imádkozott az Úrhoz is, és persze minden jóra fordult.
Azt próbáltuk megtanulni, hogy a liliomok és a madarak nem aggódnak, mert Isten gondoskodik róluk, ahogy rólunk is. De nekünk meg kell tennünk mindent a maguk adottsága és tehetsége alapján.
Ezt szerettem volna, ha ma megtanulja: 

Zsófia nagyon szereti hallgatni a történeteket, és neki úgy marad meg a legjobban, ha közben alkotunk hozzá. Mivel erősen kreatív a gyerek, neki többet kell szemléltetni, ötletelni. Máshogyan. Nimród az ellenkezője, mert ő csak és kizárólag azt élvezi, ha sok a feladat, amit meg kell oldani (útkereső, különbségkereső, rejtvények, pontösszekötő... alig győzöm keresgélni a feladatokat. Rajzolni már régen nincs időm. Sajnos.)
Ezért ma alkottunk a történethez.
Liliomot.

Ez a kép se most készült Zsófimról. :)

 Színesben jobban mutatott volna, tudom, de olyan kevés az idő. Legközelebb színes papírra nyomtatom ki, vagy kiszínezhető, de mindenképpen érdemes megcsinálni! :)
És hogy hogy is néz ki ez?
Rita kérésre mellékelem a sablont is!

Próbáltam világosan és érhetően leírni, hogy mit kell csinálni, remélem, hogy jó hasznát veszitek!
Jó  munkát!