Erről a könyvről pont az jutott az eszembe, hogy nem kellett volna megfilmesíteni. Mert nekem egyik film-feldolgozás sem tetszett. Peter Ustinov nekem nem volt jó Poirot, Albert Finney sem tetszett nekem, bár azt olvastam, hogy Christie szerint az ő játéka adta vissza a legjobban, amit szeretett volna átadni Poirotból. David Suchet pedig bár ő nagyon jó Poirot, de ebben a filmfeldolgozásban nem tetszett nekem.Ezért nem is szívesen nézem meg a könyvekből készült filmeket, vagy akkor arra készülök, hogy más lesz.
A könyv viszont tetszett. Nagyon. Szerintem Christie zseniális, és nagyon jól kitalál mindig mindent. Ebben a könyvben is. Bár elég jók lettek a filmek is (Joan Hicksonnal és David Suchettel), én mindig jobban szeretem ezeket a könyveket egyedül olvasni, a magam fantáziájára bízva a dolgok alakulását.
Ezt is újraolvastam.
A cselekményről röviden írok és csak annyit amennyivel még nem lövöm le a poént. De szerintem sokan ismeritek ezt a könyvet. Még Kenneth Branagh is feldolgozta, de ezt a filmet biztos, hogy nem nézem meg. Nem akarom saját magam elől elvenni a lelkesedést a könyv iránt.
Szóval: Az Isztambul és London között közlekedő Orient expresszen gyilkosság történt. Gyanúsított akadt bőven. Milyen szerencse, hogy Poirot is éppen azon a járaton utazott! Ő, a maga elképesztő higgadtságával felgöngyölítette az eseményeket és megoldotta a rejtélyt. A végeredmény ugyan nem volt meglepetés, mármint ahogy felgöngyölíti az ügyet, de maga az apró részletek igazi zsenire vallanak. Jó, de én elfogult vagyok vele!
Nincs olyan, hogy A.C. könyvei felett eljárt az idő! Szerintem az élvezetükhöz csak józan észre és logikus gondolkodásra van szükség. Továbbá fontos: nem párhuzamot vonni a mai krimikkel és thrillerekkel! A hangsúly (ebben a könyvben is) leginkább a gyilkos személyén van.Christie remek pszichológus lett volna szerintem. Jól ismerte az emberi természetet. Ki lehet a gyilkos? Mi volt az indíték? Szerintem zseniális ez a könyv! A műfaján belül alapkönyvnek számít. Mindenkinek ajánlom, aki szórakoztató kikapcsolódásra vágyik.
Nem ez volt az első olvasásom Agatha Christie-től, viszont ez volt az első Poirot történetem, és nagyon örülök, hogy annak idején erre esett a választásom. Tinédzser korom óta sokszor elolvastam már, és azt gondolom, hogy a Tíz kicsi néger mellett (amit először olvastam, és nem tudom, hogy tudjátok, de ennek már a címét is meg kellett változtatni) ez is volt sokáig a második kedvencem. Aztán persze találtam másikat, többet, de tény, hogy a NAGYON jók között van. Zseniális az egész könyv, éppen ezt vártam, nem csalódtam benne.
– Jobb is, ha én írom fel – mondta kedvesen. – A birtokom címét elég nehéz leírni annak, aki nem ismeri a magyar nyelvet.
– Mi nem tetszik az ajánlatomban?
Poirot felállt.
– Bocsásson meg, hogy személyeskedni fogok a válaszomban. Az arca nem tetszik, monsieur Ratchett – mondta.
– Sokat beszélgettek?
– Nem, uram. Szívesebben olvasok.
ÉRDEKESSÉGEK!
A könyvből 1974-ben készített filmet az amerikai Sidney Lumet. Lumet filmje az egyetlen Agatha Christie-adaptáció, amellyel az írónő tökéletesen meg volt elégedve. Úgy érezte, hogy Albert Finney alakítása állt a legközelebb ahhoz a képhez, melyet ő Hercule Poirot-ról kialakított.[hu.wikipedia.org]
A regényben Poirot három nyelven folytat kihallgatást: franciául, angolul, németül
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése