Ma nem egy vidám témát hoztam, de tény, hogy ilyen napok is vannak.
Az éhezés világnapját minden május 28-án tartják, hogy felhívják a figyelmet a több mint 820 millió krónikus éhezésben élő emberre, és cselekvésre ösztönözzék ezt a jelenséget. El tudod képzelni, hogy az emberiség jelentős része a világ kezdete óta éhezik? Az éhség olyan állapot, amelyben az egyénnek nincs fizikai vagy anyagi képessége táplálkozási szükségleteinek kielégítésére. Alultápláltsághoz, sorvadáshoz, növekedési visszamaradáshoz és halálhoz vezet. A The Hunger Project szerint az éhség többet öl meg, mint az AIDS, a malária és a tuberkulózis együttvéve, és elsősorban Afrikában és Dél-Amerikában terjedt el.
Az éhezés a történelem kezdete óta az emberiséget érintő állapot, de az ellene folytatott kollektív küzdelem is. Simone Weil filozófus szerint az emberek mindig is együtt dolgoztak annak érdekében, hogy az éhezők jóllakjanak. Az ókori Egyiptomban az emberek segítettek az éhezőknek, hogy igazolják tetteiket a túlvilágon. Weil szerint a piacok bevezetése előtt az emberi társadalmak megosztották ételeiket, hogy elkerüljék az éhezést, vagy az éhezés mellett döntöttek. A 19. század előtt általában vallási szervezetek és emberbaráti egyének vezettek éhségcsillapító erőfeszítéseket. A 19. század végén és a 20. század elején az emberek azt kezdték követelni, hogy a kormány vegyen részt az éhezés enyhítésében, különösen az éhezés elleni globális fellépésben.
Az Egyesült Államok kormányának egyik kezdeményezése ebben az időszakban az volt, hogy több millió tonna élelmiszert szállított az európai országokba az első világháború alatt és az azt követő években.
A második világháború után az újonnan megalakult Egyesült Nemzetek Szervezete vezette az éhezés elleni küzdelmet. Megalakulását követően az ENSZ létrehozta a FAO-t, a W.F.P.-t és az IFAD-ot az élelmezésbiztonság és a mezőgazdasági fejlesztés előmozdítására. Az 1970-es évek végén olyan nemzetközi szervezetek, mint az I.M.F. és a Világbank a fejlődő országokra kezdett összpontosítani, mivel az olyan országokban, mint Etiópia, az éhezés a globális rivaldafénybe került. A 20. században az volt az uralkodó nézet, hogy az éhínség a kínálat feletti kereslet problémája. Ennek a nézetnek azonban Amartya Sen közgazdász kutatása vetett véget, aki sikeresen bebizonyította, hogy az éhezés a modern időkben elosztási probléma, vagy a fejlett és fejlődő gazdaságok kormányzati politikája okozta. 1998-ban Sen Nobel-díjat kapott ezért a kutatásért.
2011-ben a Hunger Project létrehozta az Éhség Világnapját. A nap célja, hogy felhívja a figyelmet a hátrányos helyzetű emberek helyzetére szerte a világon, és tegyen lépéseket az éhezés megszüntetése érdekében.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése