Nyári napforduló – június 20.

  Nyári napforduló – június 20.

A leghosszabb napot (nyári napfordulót) június 20-án, 21-én vagy 22-én tartják, idén azonban a mai napra esik. Az időzítés eltolódik, mert attól függ, hogy a Nap mikor éri el a legészakibb pontját az égi egyenlítőtől.

Ahogy június 20-án a nap felkúszik a dombokra és a városodba, tudni fogod, hogy itt van. Az évnek abban az áldott időszakában, amikor a grillezés és a tengerparti kirándulások uralkodnak, amikor lelassul a munka, és a nyári szünet azt jelenti, hogy összejövünk a barátokkal és a családdal. Ha csak rágondolunk, akkor valószínűleg a frissen nyírt fű illata és a hideg limonádé íze támad. Elérkezett a nyári napforduló – más néven a nyár első napja.

 

A csillagászati ​​nyár kezdetét jelzi. Ennek eredményeként a napok a nyár előrehaladtával rövidülnek, először fokozatosan, majd a szeptemberi napéjegyenlőség közeledtével és az ősz kezdetével egyre nagyobb napi időközönként. Mivel a Nap a nyári napforduló idején a leghosszabb úton halad az égen, ezen a napon van a legtöbb nappali óra.

(Megszakítjuk ezt a költői bekezdést, hogy emlékeztessük, ez csak az Egyenlítőtől északra élőkre vonatkozik.)

 

Most aztán – az emberek évezredek óta ünneplik ezt a napot. A legkorábbi partiállatok az ősi mezopotámiaiak, kelta druidák, kínaiak és egyiptomiak voltak, és ezeknek a kultúráknak megvolt a maga ünneplési módja, amely még a legőrültebb kerti grilleinket is megszelídíti. Mikor volt utoljára többemeletes máglya, és meztelenül táncolt körülötte? Ezt gondoltuk. De a kultúráknak jó okuk volt az ünneplésre ősidők óta egészen a mai napig. Ez az év leghosszabb napja. Élvezd!

 

A nyári napforduló napja, amikor a Nap az Egyenlítőtől legtávolabbi pontján van, egyben az év leghosszabb napjának számít. A neolitikum óta ezt a napot a nyári napfordulónak, más néven a nyár felezőpontjának tartják.

Észak- és Közép-Európa neolitikus kultúráiban a vetési ciklusok időpontjait a nyári napfordulóval hozták összefüggésbe. A kelta, szláv és germán kultúrában élők hagyományosan máglyák gyújtásával ünnepelték, hogy a Nap életerejét megerősítsék a termés idejére, és biztosítsák az egészséges betakarítást.

 

A jelek szerint számos neolitikus kőkört építettek a Nap napfordulói mozgása körül. Mivel azonban erről az időszakról nincsenek írásos beszámolók, nehéz meghatározni e sziklaépítmények pontos rendeltetését. Másrészt úgy tűnik, hogy a kövek gondosan vannak elhelyezve, hogy igazodjanak a Nap mozgásához, keretezve a nap mozgását a nyári és a téli napforduló idején.

 

A napfordulói tengelyeken lévő kövek még kalapácskövek is voltak, amelyek a kör közepén állók napkeltét keretezték. Ez arra utal, hogy a kövek igazítása a Nap mozgásához szándékos volt. A nyári napfordulót számos ősi közösségben jelentős kulturális eseménynek tekintették.

 

Az ókori Egyiptomban a júniusi napforduló segített az egyiptomi törzseknek megjósolni az éves áradást, mivel ez a nap a Nílus emelkedésének felelt meg. Ezt a napot jelzőként használták az ültetés és a betakarítás ütemezésére.

 

Különböző törzsek és vallások szerte a világon a júniusi napfordulót is megtartották kulturális és hitbeli hagyományaikban. Észak-Európában „nyárközépként” emlegetik, míg más újpogány vallások, például a wiccák „litha”-ként emlegetik. A keresztények és a katolikusok ezt a napot használták Szent János napjának megemlékezésére Keresztelő János születésnapja alkalmából. Másrészt az ókori rómaiak a júniusi napfordulóig tartó napokat a Vestalia ünneplésére számolták, amely egy vallási ünnep, amelyet Vestának, a tűzhely istennőjének tiszteletére tartottak.

 

A modern időkben a júniusi napforduló az olimpiai játékok nyitányáig tartó egy hónapos visszaszámlálást jelenti. Ez az ókori görög naptárak alapján készült, ahol a nyári napforduló jelentette az év kezdetét.

Tudom, ez most hosszú volt, de érdekes!

#mindennapünnep