Amikor fiatal voltam, és még a szüleimmel laktam volt egy nagy házunk. Még a 80-as években épült, és ott törekedtek arra, hogy magasra építsék. Sok félemelet volt benne. Nem volt túl jó az elosztása, mert a lépcsőház sok helyet foglalt el, amit én nem annyira szerettem, de voltak benne olyan helyek, amiket viszont nagyon szerettem. Az egyik a gardrob volt, ahová sok mindent el lehetett tüntetni, ami a nagy álmom még most is, a másik pedig egy mosókonyha.
Nem volt nagy, de ott emlékszem, anyukám csak mosott. Pedig mi is sokan voltunk, de valahogy nem tűnt úgy a halom ruha, mint nálam most. Nem tudom az okát.
Most mondjuk elég nagy a fürdőszobánk, szeretem is. De ott gyűlik össze szinte minden. Van benne kád (aminek én nagyon örülök), és van benne zuhanyzó. (A néni, akitől vettük már idős volt, és nem tudott bemászni a kádba, ezért csináltatott egy zuhanyzót.) Ritkán használjuk, bár néha jó lenne, mert sajnos mindig megtelik ruhákkal, meg egyéb dolgokkal. Sokan vagyunk, sokat mosok. Így kicsit átláthatatlannak érzem az egészet.
Szeretem a fürdőszobát, de csak akkor élvezem, amikor fürödhetek a kádban. :)
Mosni is szeretek, meg vasalni is, és ezeket a tevékenységeket még élvezem is. A vasalást kimondottan. A teregetésbe a gyerekek már egy ideje besegítenek.
De eljátszottam a gondolattal, hogy mi lenne, ha lenne egyszer egy mosókonyhám...
Mondjuk ez nagyon tetszik. Amúgy is oda vagyok a barna színért, mániám. Míg másnak a fehér bútor meg a fehér fal, addig nekem ez jön be. :)
És ez bár kicsi, de nekem akkor is tetszene:
Ez meg ráadás. Mert Katámnak a zöld a kedvenc színe:
Fantasztikus!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése