2024. július 3., szerda

#337. Családi művészet a gyülekezetben

 Az úgy volt, hogy már régóta terveztük a gyülekezeti gyermekszoba felújítását. Igazán ráfért. De most van egy nagyon agilis és lelkes vezetőnk, aki kitalálta, hogy csináljuk. Egyik vasárnapra összehívta a gyülekezetünk ifjúságát, fiataljait szobafestésre. Én a lányokat elvittem, és ha már ott voltunk, éltünk a kreatív hajlamainkkal, és festettünk egy fát. Amúgy is nagy rajongója vagyok a fáknak, de ez most kimondottan jól sikerült. Zsófival készítettük. És nem, nem akartam zöldre. :) Ettől művészi. 

Nagyon élveztük. Ez lett a végeredmény:

Ezek pedig rólunk készült pillanatképek, ahogy dolgozunk rajta. Szerettem.

Vasárnapra csak ennyivel készültünk el, ezért mentünk vissza szerdán.
Nagyon szeretek vele dolgozni. Rajongok a munkáiért.
Míg a fa készült:
Kata a szoba többi részét festette. Nagyon büszke vagyok rájuk!

Ui: Zsófi új projektbe kezdett az ifjúsági szobában, majd azt is mutatom. Azt egyedül szeretné csinálni, ezért hagyom kibontakozni. 

Tudjátok, nagyon jó érzés, hogy egy kamasz, akinek tényleg gondjai vannak az életben, és azzal küzd, hogy elfogadja magát és megtalálja a helyét, ilyen fantasztikus feladatra befogható. Hálás vagyok Istennek. És nagyon szurkolok Zsófimnak, hogy megértse, hogy ő egy értékes ember!

Fantasztikus!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése