Szeretem az ablakokat. Mindig is szerettem. Gyermek koromban, amikor tél volt, és karácsonykor mentünk a családdal a keresztszüleimhez vacsorára, szerettem benézni a házak ablakán. Nem kíváncsiságból, csak a hangulat miatt. Most is szeretek.
Amikor először egyedül voltam Párizsban, és sétáltam egyet a kis utcákban, akkor benéztem egy ablakon, és láttam, hogy fiatalok együtt vannak (biztos valami buli volt), és beszélgetnek, nevetgélnek. Még most is előttem van a hangulata, pedig eltelt kb. 25 év.
Ezt a fotót valahol a neten vagy a Facebookon találtam. Olyan szépek... Mindegyikhez tartozik egy-egy történet, életút. Mármint a családokhoz.
Én is összegyűjtöttem pár ablakot, ami nekem tetszik, és bár nem sűrűn szoktam ablakot pucolni, azért nézegetni nagyon jó.
Ugye, hogy hangulata van?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése