Amikor a ládákból remek ötleteket találsz. :)
Nem is kommentálom, mert mindegyiket elfogadnám, és el tudnám képzelni a házamban. Persze, csak az újban. :)
Amikor a ládákból remek ötleteket találsz. :)
Nem is kommentálom, mert mindegyiket elfogadnám, és el tudnám képzelni a házamban. Persze, csak az újban. :)
Papagájok világnapja – május 31.
A Psittaciformes rend három szupercsaládra oszlik: a „Psittacidae” néven „igazi papagáj”, a „kakadu” és a „Strigopidea”, amelyek az „új-zélandi papagájok” néven ismertek jelenleg veszélyeztetett madarak, így ezek a madarak a legmagasabb összesített kihalási kockázattal, mint bármely más madárcsoport. A papagájok pantrópusi elterjedésűek, számos faj él a déli félteke mérsékelt övi vidékein is.
A papagájok jellemző tulajdonságai közé tartozik az erős, ívelt csőr, az egyenes testtartás, az erős lábak és a karmos lábak. Sok papagáj élénk színű, némelyikük többszínű. A látási spektrumon a legtöbb papagáj alig vagy egyáltalán nem mutat szexuális dimorfizmust. Hosszúságukat tekintve a legváltozatosabb méretű madárrend. A legkorábbi feljegyzés a brit szigeteken élő „kedvenc papagájról” 1504-ből származik, amikor VIII. Henrik afrikai szürke papagáj tulajdonosa volt. A felfedezés kora a 15. század elejétől a 17. század elejéig tartott, és az európai hajók jellemezték, amelyek új kereskedelmi útvonalakat keresve körbehajózták a világot. Több állatot hoztak vissza ezekről az utazásokról, különböző célokból.
Az Indiából, Afrikából és Dél-Amerikából származó papagájok voltak a leggyakoribb importok ezekről a felfedező utakról. A papagájok nem csak színesek és könnyen háziasíthatók, de viszonylag könnyű szállítást is biztosítottak a hosszú, kényelmetlen tengeri utakon vissza Európába. Csak néhány ember volt tisztában a papagájok szükségleteivel, és ez a tudatlanság sok madár elpusztulásához vezetett. A papagájok azonban sokkal jobban teljesítettek, mint a kényesebb madárfajok. A menazsériákban tartott madarakról, az állatkertek előfutárairól, az elit magángyűjteményeiről és a 16–18. századi madarakról készült feljegyzések papagájokat, fácánokat, struccokat és más hosszú életű és viszonylag könnyen tartható madarakat sorolnak fel. A legtöbb kedvtelésből tartott papagáj viszonylag „frissen” került ki a vadonból, mivel csak néhány generáció távolítja el őket a vadontól, és kevés gazdi engedi meg a papagájoknak, hogy kifejezzék és kimutassák legalapvetőbb madárösztöneiket, mint például a repülés, a nyáj és a párzás. -lelet.
Öleld meg a macskádat nemzetközi nap – május 30.
Országos Csiganap – május 29.
Sok minden történettel és történéssel vagyok adós. Lassan majd igyekszem is pótolni, mert sok, hónapokkal ezelőtti dolgot is szeretnék megosztani. Sajnos azonban a kevés időm csak a mindennapi ünnep-re korlátozódik. :)
Amiről most szeretnék írni, az egy színházi élmény. Férjjel rendszeresen járunk a fehérvári színházba, és havonta egyszer ez a nagyobb randink. Vagyis akkor, amikor a bérletünk mondja. Megmondom őszintén, hogy az utolsó alkalomra elég nehezen szántam rá magam. Fáradt is voltam, meg pakoltam is egész hétvégén, fizikailag azt éreztem, hogy nem bírom tovább. De aztán mégis rászántam magam, magunkat, és elmentünk. És tényleg nem bántam meg. Az egyik legjobb darab volt, amit a bérletünk adott.
Megmondom őszintén, hogy bár szeretem Gáspár Sándort, de már untam, hogy minden darabban benne van. Értem én, hogy ő egy felkapott és népszerű színész, meg vezető színésze a fehérvári társulatnak, de nem minden darab áll neki jól. Az előző alkalommal egy vígjátékban játszott, szerintem nem kellett volna. De A király beszéde és ez, az Apacsok igen jól állt neki. Inkább drámai színésznek gondolom. És ez a darab nagyon jó volt.
Szeretem a fehérvári színházat.
A történet:
1963 nyarán egy baráti társaság a szocialista Magyarországon kiköltözik Zebegénybe, a Duna partjára, hogy indiánosdit játsszanak. Mindegyikük választ magának egy indián nevet, és megállapodnak a játékszabályokban. Az "apacsok" azt hiszik, hogy a külvilág szemeitől elrejtve létezhetnek. Azonban - ahogy évekkel később kiderül - a rendszer belelátott a játékba...
A valós eseményekre épülő történet az ügynökkérdéssel foglalkozik, és a zebegényi indiántábor sajátos világát mutatja be. Bereményi Géza és Kovács Krisztina sajátos dramaturgiai megoldást választottak: a darab története egy ideig visszafele halad az időben, majd ugyanazon a nyomvonalon vissza. Így különleges nézőpontból ismerhetjük meg azt a korszakot, amikor senki nem tudta, kiben bízhat, és ki árulja majd el.
A “Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa” rendezvénysorozat támogatásával bemutatott produkció - amely számos művészünk közreműködésével készült - nagy sikert aratott a nyáron. Most a Vörösmarty Színház is műsorára tűzi, hogy a székesfehérvári közönség megismerhesse az Apacsok megdöbbentő történetét.
Én azt hiszem mindenkinek ajánlanám!
Fantasztikus!
Erről a könyvről pont az jutott az eszembe, hogy nem kellett volna megfilmesíteni. Mert nekem egyik film-feldolgozás sem tetszett. Peter Ustinov nekem nem volt jó Poirot, Albert Finney sem tetszett nekem, bár azt olvastam, hogy Christie szerint az ő játéka adta vissza a legjobban, amit szeretett volna átadni Poirotból. David Suchet pedig bár ő nagyon jó Poirot, de ebben a filmfeldolgozásban nem tetszett nekem.Ezért nem is szívesen nézem meg a könyvekből készült filmeket, vagy akkor arra készülök, hogy más lesz.
A könyv viszont tetszett. Nagyon. Szerintem Christie zseniális, és nagyon jól kitalál mindig mindent. Ebben a könyvben is. Bár elég jók lettek a filmek is (Joan Hicksonnal és David Suchettel), én mindig jobban szeretem ezeket a könyveket egyedül olvasni, a magam fantáziájára bízva a dolgok alakulását.
A cselekményről röviden írok és csak annyit amennyivel még nem lövöm le a poént. De szerintem sokan ismeritek ezt a könyvet. Még Kenneth Branagh is feldolgozta, de ezt a filmet biztos, hogy nem nézem meg. Nem akarom saját magam elől elvenni a lelkesedést a könyv iránt.
Szóval: Az Isztambul és London között közlekedő Orient expresszen gyilkosság történt. Gyanúsított akadt bőven. Milyen szerencse, hogy Poirot is éppen azon a járaton utazott! Ő, a maga elképesztő higgadtságával felgöngyölítette az eseményeket és megoldotta a rejtélyt. A végeredmény ugyan nem volt meglepetés, mármint ahogy felgöngyölíti az ügyet, de maga az apró részletek igazi zsenire vallanak. Jó, de én elfogult vagyok vele!
Nincs olyan, hogy A.C. könyvei felett eljárt az idő! Szerintem az élvezetükhöz csak józan észre és logikus gondolkodásra van szükség. Továbbá fontos: nem párhuzamot vonni a mai krimikkel és thrillerekkel! A hangsúly (ebben a könyvben is) leginkább a gyilkos személyén van.Christie remek pszichológus lett volna szerintem. Jól ismerte az emberi természetet. Ki lehet a gyilkos? Mi volt az indíték? Szerintem zseniális ez a könyv! A műfaján belül alapkönyvnek számít. Mindenkinek ajánlom, aki szórakoztató kikapcsolódásra vágyik.
Nem ez volt az első olvasásom Agatha Christie-től, viszont ez volt az első Poirot történetem, és nagyon örülök, hogy annak idején erre esett a választásom. Tinédzser korom óta sokszor elolvastam már, és azt gondolom, hogy a Tíz kicsi néger mellett (amit először olvastam, és nem tudom, hogy tudjátok, de ennek már a címét is meg kellett változtatni) ez is volt sokáig a második kedvencem. Aztán persze találtam másikat, többet, de tény, hogy a NAGYON jók között van. Zseniális az egész könyv, éppen ezt vártam, nem csalódtam benne.
– Jobb is, ha én írom fel – mondta kedvesen. – A birtokom címét elég nehéz leírni annak, aki nem ismeri a magyar nyelvet.
– Mi nem tetszik az ajánlatomban?
Poirot felállt.
– Bocsásson meg, hogy személyeskedni fogok a válaszomban. Az arca nem tetszik, monsieur Ratchett – mondta.
– Sokat beszélgettek?
– Nem, uram. Szívesebben olvasok.
ÉRDEKESSÉGEK!
A könyvből 1974-ben készített filmet az amerikai Sidney Lumet. Lumet filmje az egyetlen Agatha Christie-adaptáció, amellyel az írónő tökéletesen meg volt elégedve. Úgy érezte, hogy Albert Finney alakítása állt a legközelebb ahhoz a képhez, melyet ő Hercule Poirot-ról kialakított.[hu.wikipedia.org]
A regényben Poirot három nyelven folytat kihallgatást: franciául, angolul, németül
Nemzeti papírrepülőnap – május 26.
Hagyd repülni a belső gyermekedet. A nemzeti papírrepülőnapot minden év május 26-án ünneplik, hogy megemlékezzenek a fantasztikus repülési játékról. A papírrepülőgépek generációk óta lenyűgözik a gyerekeket és a felnőtteket egyaránt világszerte.
A napot általában két alapvető repülési kategóriában rendezik meg: távolság és idő a levegőben. A papírrepülők készítésének gyakorlatát néha aerogaminak is nevezik, az origami után, a papírhajtogatás japán művészeteként. A papírrepülőgépek készítése állítólag az ókori Kínából származik, de állítólag Japánból fejlesztették ki a művészetet.
Országos sztepptáncnap – május 25.
Nemzeti spárganap – május 24.
Sherlock Holmes napja – május 22.
Nemzetközi Teanap – május 21.
Sok idő telt el, hogy újraolvastam ezt a könyvet. Katának kötelező olvasmány volt ebben az évben. Én voltam a hangos könyv. Mivel a kolléganőm szervezett a gyerekeknek délutáni felolvasást a könyvből (nagyra is tartom ezért is), Kata nem maradt ott, ezért én is szerveztem itthon egyet, hogy lépést tartsunk a többiekkel. Én amúgy is szeretek felolvasni könyveket, sokszor csináltam itthon is a gyerekeknek, meg az iskolában is szoktam. Hálás vagyok a kolléganőmnek is, aki rendszeresen olvas fel könyveket a gyerekeknek, hogy minél több történetet ismerjenek meg.
Na, szóval, az örök klasszikus. Én magam nagyon régen olvastam már. Kb. akkor, amikor nekem kellett az iskolában. Ez se ma volt. Bevallom őszintén, hogy úgy vagyok a magyar irodalommal, főleg a kötelező olvasmányokkal, hogy szinte mindent elolvastam, amit kértek, mert szabálykövető gyerek lévén ezt így tartottam helyesnek. Sajnos az én gyerekeim nem annyira szeretnek olvasni. Zsófi igen, ő mindig olvas valamit. Kata leginkább csak angolul. Ezért most nekem is küldetésem az, hogy a klasszikus történeteket, amiken felnőttem, megismerjék a gyerekeim. Még ha kamaszok, akkor is. :)
Molnár Ferenc fantasztikus író, és én szeretem, amiket ír. De ezt a regényét nem. A történet nagyon jó és teljesen lelkes és őszinte érzelmekkel teli, de én mindig utáltam, ha valaminek rossz a vége. És a magyar irodalom kötelező olvasmányaiban valaki mindig meghal vagy rossz lesz a vége.
Az biztos, hogy nem is bírtam sírás nélkül felolvasni.
A Pál utcai grundon délutánonként kisdiákok játszanak. Hírét veszik, hogy a Füvészkertben tanyázó rivális társaság, amelynek Áts Feri a vezére, rohamra készül, hogy elfoglalja a Pál utcaiak grundját. A fiúk felkészülnek az ellenséges támadásra. Bokát választják vezérül, a többiek is kapnak rangot, egyedül a vézna, szőke Nemecsek Ernő marad közlegény. Geréb, aki szintén a vezéri rangra pályázott, bosszúból a füvészkertiekkel szövetkezik. Az árulás gyanúja Nemecsekre terelődik. A vézna kisfiú, hogy bebizonyítsa hűségét, visszaszerzi az ellenség által elrabolt grundzászlót. Akciója során kényszerű fürdőt vesz a füvészkerti tó hideg vizében. Elérkezik a csata napja…
Maga a történet persze életszagú, bepillantást nyerhetünk a régi korba, amikor egy pesti fiúnak nem voltak olyan játszási lehetőségei, mint nekünk, akik vidékről származunk. Mi csak kimentünk az utcára, vagy lementünk kert végébe, ki a határba, és csatangoltunk, játszottunk. Itt nehezebb volt a helyzet. De talán a gyerekek is megértik, hogy mennyivel másabb volt régen az élet.
Mindenesetre örülök, hogy még egyszer, többet nem kell elolvasnom.
Legyen Ön is milliomos nap – május 20.
Sütés világnapja – május 19.
A hegedű világnapja – május 18.
Országos Pizza Party Nap – május 17.
Csak mert annyira tetszenek ezek a ládák. Olyan szépek. És mindig, amerre járok, és látom, hogy bele van ültetve meg dizájnolva, teljesen irigy leszek, hogy én nem csinálok ilyet. Eszembe jut, aztán meg elfelejtem. De azért olyan jó hangulatot árasztanak, nem igaz?