#252. Frederick Forsyth: A Sakál napja

Ezt a könyvet még az utazásunk előtt fejeztem be, (azaz mégy tavaly😉 )mert nem akartam úgy elmenni, hogy pár oldalt úgy hagyok itt, hogy nem olvastam el végig.

Emlékszem, amikor tizenévesen olvastam el, le sem tudtam tenni. Amúgy is szerettem a Kolibri sorozatokat, volt bennük jó néhány krimi, ami tetszett. De ez... Emlékszem még most is az érzésre, hogy mennyire izgultam, és talán furcsán hangzik az egész, de Sakálnak szurkoltam. Nem tudom miért. Nem a gonosz vénám miatt, hanem, mert olyan jól volt megírva, és annyira jelenvaló volt, hogy részese vagyok a történetnek.  

Most, mikor 20 évvel később újraolvastam, éppen olyan izgalmasnak találtam, mint régen. És még mindig a Sakálnak szurkoltam. Bár tudtam, hogy mi lesz a vége, de meg kell hagyni, hogy jól megírt, izgalmas krimi volt a vége. Nem elsősorban lődözős és akciózós jelenetek voltak benne, hanem észmunka, amit én alapvetően szeretek. Lebel felügyelő, aki a régi, klasszikus nyomozó tipikus példája, szépen összerakta a szálakat, és ügyesen felgöngyölített minden szálat. Jó volt, tényleg. 

A Sakál napja (eredeti cím: The Day of the Jackal / Chacal) 1973-ban bemutatott angol–francia politikai thiller. Fred Zinnemann filmje Frederick Forsíth 1971-ben megjelent azonos című bestsellerje alapján készült, melyet magyar nyelven is többször kiadtak.

 

Történet:

Sose látott bűnözési hullám fut keresztül 1963 nyarán Franciaországon. A rendőrségnek tudomására jut, hogy az OAS (Titkos Hadsereg Szervezete) áll a bankrablások hátterében. Szöget üt a fejükbe, hogy ugyanekkor miért vonul vissza olyan rendkívül megerősített védelmi állásokba a három száműzetésben élő OAS-fővezér. Egy elrabolt tisztiszolga hézagos vallomásából aztán összeáll a kép: az OAS az összegyűlt pénzen merénylőt bérelt fel, hogy megölje de Gaulle tábornokot, a Francia Köztársaság elnökét. A bérgyilkosnak csak a fedőnevét tudják: a Sakál. Semmiféle támpont nincs a nyomozás megindításához. Pedig a Sakál zseniális terve már készen áll, a merénylet napja is kitűzve. Riadóztatják az ország egész belbiztonsági szervezetét, riadóztatják az Interpolt, de mire Lebel főfelügyelő végre nyomra akad, a Sakál már megindult, s úgy látszik, kettejük üldözéses versenyében behozhatatlan előnye van.

 AZ EREDETI FILM ITT TALÁLHATÓ!

Idézetek a könyvből:

"Márciusban hajnali hat óra negyvenötkor még hűvös van Párizsban, és ha valakinek kivégzőosztag elé kell állnia, mintha még sokkal hűvösebb volna." - az első mondat! 

Minden diktatúra legfőbb gyengéje, hogy hatalmas bürokráciát épít ki. Aminek nincsen nyoma a nyilvántartásban, az nem létezik.

 "- Jöjjön kedvesem, hazamegyünk - szól hozzá (a feleségéhez de Gaulle), majd búcsúzóul még tudatta a repülőtisztekből álló törzzsel, hogy mi a véleménye az OAS-ról: - Nem tudnak célozni."

– […] Nagyon is kevesen tudnak róla, csupán maréknyi ember, akik olyan titkokat őriznek a fejükben, hogy ha kiszivárognának, megbukna belé a tulajdon hazájuk politikusainak is legalább a fele. […] Ha nem volnának titoktartó emberek, aligha tölthetnék be mostani állásukat.

Érdekesség: természetesen a wikipédiáról :)

• A Sakál napja volt Frederick Forsyth első megfilmesített könyve. A szerző azt nyilatkozta, hogy a Sakál alakját a hírhedt, s akkoriban még körözés alatt álló terrorista, Carlos személye ihlette.
• Az OAS (Organisation de l'Armée Secrète) az 1960-as évek hírhedt francia terrorszervezete volt: egykori katonatisztek hozták létre, akik bosszút akartak állni De Gaulle elnökön (1890–1970), mivel elismerte Algéria függetlenségét. Több merényletet kíséreltek meg ellene, a Sakáléra azonban a filmben is látható módon nem került sor. De Gaulle 1969-ben visszavonult a politikától.

✔ 😊

Nagyon tetszett!